Augusztus 14-én szerdán a Puskás Ferenc Stadionban felkészülési mérkőzést játszik a magyar labdarúgó válogatott. A csehek nyilván most adják vissza a tavalyi EB előtti utolsó meccset, amikor Prágában nagyon szíves vendéglátók voltak. Dzsudzsák Balázs fineszes szabadrúgásával, valamint Gyurcsó Ádám góljával, méltón ünnepelve első felnőtt válogatottságát, 2-1-re győztünk a csehek ellen.

A keret kihirdetésekor tulajdonképpen nem lepődtem meg, de miért is lepődtem volna meg. Egervári alapemberei, kevés változtatással. Azt viszont nem értem, hogy amikor valakit kihagy, mert nem játszik a klubcsapatában indokkal, akkor ebben a kapitány miért nem következetes, többes mércét alkalmaz. Nézzük a keret tagjait egyenként, oda fogom írni a transfermarkt aktuális adatait is velük kapcsolatban:

Kapusok:

Bogdán Ádám (Bolton Wanderers)

25 éves, 194 cm magas, jobblábas, ügynök: Pataky Tibor, értéke: 2.000.000.- €

Beválogatása természetes, a legjobb magyar kapus.

Király Gábor (1860 München)

37 éves, 191 cm magas, ballábas, ügynök: Janzen/Adenwunmi, értéke: 500.000.- €

Ő már a válogatott kapusedzőjének is tekinthető, kora alapján is, bár a kapusoknál igazából nem létezik kor, Gáboron sem látszik, klubcsapata alapembere, felkészülési tornán láthattuk, hallhattunk róla, remekül védett.

Megyeri Balázs (Olimpiakos Pyreus)

23 éves, 187 cm magas, jobblábas, ügynök: Hrutka János, értéke: 1.750.000.- €

Balázs a jövő válogatott kapusa, olvashattunk róla, hogy az Olympiakos eladja, vagy nem, ilyen pletykák minden átigazolási időszakban vannak, remélem Balázst ez nem zavarta meg.

Védők:

Fiola Attila (MVM Paks)

23 éves, 182 cm magas, jobblábas, ügynök: nincs róla adat, értéke: 300.000.- €,

Már aktuális volt a beválogatása. Évek óta remek formában, magabiztosan játszik, kitűnő felépítésű védőjátékos, ügyesen kapcsolódik be az összjátékba is, valamint a kapu előtt is időnként feltűnik. Egyetlen dolog az, ami gondot okozhat, lapérzékeny, hasonló a gondja, mint Elek Ákosnak, ritka az a meccs, ahol nem kap sárga lapot, de pirosat is adják neki rendesen a sporik.

Guzmics Richárd (Szombathelyi Haladás)

26 éves, 190 cm magas, jobblábas, ügynök: Vladan Filipovic, értéke: 600.000.- €

Rohamléptekkel fejlődik Guzmics, ma már a Haladás és az egész NB I meghatározó védője, ő is kiváló fizikai adottságokkal rendelkezik. Az elmúlt fordulóban teljesen igazságtalanul kiállították, de van ilyen egy védő életében, le kell nyelni.

Juhász Roland (Videoton FC)

30 éves, 194 cm magas, jobblábas, ügynök: Vladan Filipovic, értéke: 1.500.000.- €

Roland visszakerült a válogatottba, tehát meggyőzte Egervárit is, hogy utolérte magát. Nagy értéke ő a magyar labdarúgásnak. Éppen ideje, hogy a régi formájában játsszon a válogatottban. A hétvégen ügyesen eladott egy tizenegyest Kassainak, egyébiránt jó formában van. Visszakerülése több, mint jogos.

Kádár Tamás (Diósgyőri VTK)

23 éves, 188 cm magas, ballábas, ügynök: Pataky Tibor, értéke: 750.000.- €

Bebizonyosodott, hogy Tamás a megoldás a bal oldali védő posztjára. Kiválóan játszik, a klubjában belső védőt, nagyon fiatalon a DVTK csapatkapitánya lett. Ugyan egy fegyelmezetlenség miatt a Győr ellen kiállították, de ez mit sem von le abból, hogy beválogatása természetes.

Korcsmár Zsolt (Greuther Fürth)

24 éves 188 cm magas, jobblábas, ügynök: Bognár Nándor, értéke: 900.000.- €

Zsolt norvég klubjától a Bundesliga 2-be igazolt, a frissen kiesett Greuther Fürth-höz, ahhoz a klubhoz ahol tavasszal Varga Józsi is játszott, de vele nem hosszabbítottak. Biztos vagyok abban, hogy Zsoltnak belső védőt kell a válogatottban játszani, ott van rá a legnagyobb szükség.

Laczkó Zsolt (UC Sampdoria)

26 éves, 184 cm magas, ballábas, ügynök: Vladan Filipovic, értéke: 450.000.- €

Zsolt az egész tavalyi szezonban kettő mérkőzést játszott klubjában, most játszott a Haladás elleni felkészülési meccsen a héten, ahol kikaptak. Andorra ellen volt utoljára válogatott, majd megsérült, ekkor hozta a mester azt a „zseniális” döntést, hogy Elek Ákost játszatja a hollandok ellen bal oldali védőként. Beválogatását nem értem, helyette a keretbe inkább Korhut Mihályt hívtam volna be.

Mészáros Norbert (Debreceni VSC-TEVA)

32 éves, 191 cm magas, jobblábas, ügynök: Vladan Filipovic, értéke: 400.000.- €

Mészáros Norbertről több alkalommal leírtam, hogy egy végtelenül szimpatikus, becsületes játékos, akinek az akarásával soha nincs gond. A DVSC-TEVA meghatározó védője, de ettől nem több, a képességei vannak behatárolva. Meccsek mentek, mehetnek el rajta. Beválogatása, valamint játékának az erőltetése érthetetlen.

Vanczák Vilmos (FC Sion)

30 éves, 188 cm magas, jobblábas, ügynök: Carlos Fleischmann, értéke: 1.500.000.- €

Vili az öreg rutin, univerzális játékos, a védelem minden pontján képes kváló teljesítményre, sőt, amikor a középpályások és a csatárok képtelenek gólt lőni, akkor jön ő. Vanczák Vilit tényleg bún lenne nem behívni a keretbe.

Középpályások:

Elek Ákos (Diósgyőri VTK)

25 éves, 193 cm magas, ballábas, ügynök: Vörösbaranyi József, értéke: 600.000.- €

Ákosnak néhány évvel ezelőtt sokkal jobb szezonjai voltak. A sikertelen törökországi kitérő nem tett jót neki, azóta nem sikerült visszaszerezni azt a formáját, amit megismertünk például a finnrszági EB selejtezőn. Kicsit beleszürkült a magyar közegbe. Remélem sikerül végre kitörnie, mert a bizalom nem tart örökké. A legjobb korban van.

Hajnal Tamás (FC Ingolstadt)

32 éves, 168 cm magas, kétlábas, ügynök: Jörn Geffert, értéke: 500.000.- €

Hajnal Tamás értéke is lefelé tendál, akárcsak a játéka, bár a válogatottban néhány kivételtől eltekintve finoman fogalmazva sem játszott jól. Tavaly a VfB Stuttgartban alig kapott játéklehetőséget, most a másodosztályú Ingolstadtba igazolt, ahol már egy DFB kupameccset végigjátszott. Behívása a keretbe már régen nem indokolt.

Koman Vladimir (FK Krasnodar)

24 éves, 173 cm magas, jobblábas, ügynök: Marcel Kacinari, értéke: 2.000.000.- €

Koman szereplése számomra rejtély és titok, hol nagyon jól játszik, hol nagyon rosszul. A távoli Krasnodar egyik csapatának a tagja, ahol tavaly néha játszott, többször nem, sokat padozott. Most az orosz Premjer Ligában lement 4 forduló, az FK Krasnodar 1 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség mutatóval a 11. helyen áll. Koman Vladimir egyik alkalommal sem volt tagja a csapat keretének. Pedig nem sérült, mert akkor itt sem lenne. Szóval nem értem…

Pintér Ádám (Real Zaragoza)

25 éves, 192 cm magas, jobblábas, ügynök: Vladan Filipovic, értéke: 1.000.000.- €

Ádám kiesett a Zaragozával a Primera Divisónból és a távozása csapatától folyamatosan napirenden van cáfolatokkal együtt, úgyhogy augusztus 31-ig bármi lehet vele. Mindenesetre az ő játékára nagy szükség van, beválogatása jogos. Középpályás szűrőként a leghasznosabb a csapat számára.

Varga József (FC Middlesbrough)

25 éves, 175 cm magas, jobblábas, ügynök: Vladan Filipovic, értéke: 1.000.000.- €

Varga Józsira nem tartott igényt a kiesés után a Fürth a Bundeliga 2-ben, így továbbált az angol Championship-be. Szerintem az angol futball jobban fog állni Józsinak. Az ő harcos játékára, a szívós, kegyelmet nem kérő és nem adó habitusára nagy szüksége van a csapatnak. Lehet, hogy még ismerkedik az új csapatával. A várossal annyira nem, Debrecen után nagy váltás lehet, mert aki járt már a North Yorkshire-i városban, mind azt mondta, hogy az lenne az utolsó hely a világon, ahová költözne. Hát, szép hely biztos nem lehet. De lehet, Varga Józsinak a nagy kiugrás első lépcsőfokát jelentheti.

Kovács István (Videoton FC)

21 éves, 173 cm magas, kétlábas, ügynök: Vladan Filipovic, értéke: 800.000.- €

A Kiskokó hosszú idő óta a magyar futball egyik legnagyobb tehetsége, akiből bárki is lehet. Zseniális képességekkel és tehetséggel áldotta meg a jóisten. A Videotonban nagyon sokat fejlődött, sztenderd kezdő lenne nálam már most a válogatottban. Fizikálisan ugyan még fejlődnie kell, hiszen úgy fest, mint egy kis srác, aki meglógott a napköziből és az apukáját keresi a futballpályán, de ez csak addig tart, amíg el nem kezdődik a meccs. Bizalmat kell neki szavazni, Hajnalt szerintem simán lefocizza már most is, de ezzel nagyon nem dicsértem.

Dzsudzsák Balázs (Dinamo Moszkva)

26 éves, 179 cm magas, kétlábas, ügynök: Vörösbaranyi József, értéke: 13.000.000.- €

A magyar labdarúgás legértékesebb játékosa. Meg szerették volna venni, de Dan Petrescu a Dinamo Moszkva edzője nem engedte sehová. Úgy sem, hogy az elmúlt szezon utolsó fordulójában kiállították és eddig el volt tiltva. Ettől függetlenül változatlanul állítom, hogy Balázsnak nem Oroszországban kellene játszani. Az ottani foci nem az ő világa. Kiváló teljesítményt várunk tőle, az értékével egyenes arányban.

Támadók:

Böde Dániel (Ferencvárosi TC)

26 éves, 190 cm magas, jobblábas, ügynök: Radovan Stijacic, értéke: 800.000.- €

Bödét a tavalyi évben engedték közel a válogatotthoz. Ezt már Törökországban pontmentő góllal hálálta meg. Nem vagyok abban biztos, ismerve Egervári válogatási szisztémáját, hogy szóba került volna-e a válogatottnál bármikor, ha Csányi Sándor, az MLSZ elnöke nem követeli a válogatottba. Böde erőcenter, régen volt ilyen típusú csatárunk, ezt ki kell használni.

Lovrencsics Gergő (Lech Poznan)

24 éves, 177 cm magas, jobblábas, ügynök: Michael R. Nagy, értéke: 1.000.000.- €

Gergőről folyamatosan jó hírek érkeztek Lengyelországból, így Kuwait ellen Egervári is kipróbálta, jó benyomást keltett, volt egy egészen pazar technikai megoldása is. Behívása mindenképpen jogos.

Szabics Imre (Sturm Graz)

32 éves, 180 cm magas, kétlábas, ügynök: Kon Schramm, értéke: 650.000.- €

Szabics Imrét évekre elfelejtették a válogatottnál, ami a bűnnel egyenértékű. Ahogy visszatért, azonnal beilleszkedett az új csapatba, gólokat lőtt. A keret nélkülözhetetlen embere.

Szalai Ádám (FC Schalke 04)

25 éves, 193 cm magas, jobblábas, ügynök: Johannes Graf Strachwitz, értéke: 7.000.000.- €

Ádám átgazolt a Mainzból egy jóval fajsúlyosabb csapatba, innentől a gelsenkircheni csapatban Klaas-Jan Huntelaarral párban riogathatják a Bundesliga kapusait. Beválogatása nem kérdőjelezhető meg.

Varga Roland (Győri ETO FC)

23 éves, 182 cm magas, jobblábas, ügynök: Vörösbaranyi József, értéke: 400.000.- €

Rolandot már a múltkor behívták a keretbe, de a randevú sérülés miatt meghiúsult. Most pótolva a lemaradás, de el kell ismerni, a múltkori behívó időpontjában Varga Roland lényegesen jobb formában volt. Cáfoljon meg a srác a meccsen.

A keret java része egyértelmű, bár vannak úgy látszik bérelt helyek mindentől függetlenül. Egervári régebben akkor hívta be Németh Krisztiánt, amikor csapata sem volt, most van neki, játszik is, most nem. Hajnalt behívásán nem is csodálkozom, hiszen akkor is behívta, amikor nem játszott, most legalább játszik, igaz egy osztállyal lejjebb. Koman változatlanul talány, a Krasnodarban a keretben sincs, persze a válogatottban igen. Kicsit megkavarhatta volna Egervári. Én Hajnal és Koman helyett Vadóczot és Kantát, és, ha nem is kezdőként, de játéklehetőséget is adtam volna Radó Andrásnak, aki bombaformában van, valamint, ahogy a fentiekben említettem, Laczkó helyett Korhut Mihályt hívtam volna be. Mészáros helyett pedig a jövőt részesíteném előnyben, Kenny Otigbára gondoltam, a Heerenven nigériai-magyar kettős állampolgárságú sokszoros korosztályos válogatott védőjére. Hadd pallérozódjon. Amikor Egervári azt nyilatkozza, hogy valaki azért nem kerettag, mert nincs játékban, nincs formában, akkor csak Huszti Szabolcs levelére gondolok. Már az sem zavar, hogy a kapitány abban sem következetes, amit kimond, amit az egyik válogatott meccs után elhebeg, annak a következő előtt az ellenkezőjét csinálja. Az sem zavarja, hogy segget csinál a szájából, de biztos nem meri neki senki megmondani, így nem tudja. Mondja azt, hogy így döntött, ő a kapitány, az ő felelőssége és kész, de ne hamukázzon. Mindenesetre elgondolkoztató így a keret, hogy a játékosok paraméterei is láthatók, fokozott figyelemmel a játékosügynökeikre. Mert lobbi, az tuti, hogy megy a háttérben. És nem ingyen, kemény pénzért.

Én, ha a mai napon lenne a meccs, az alábbi 11-et küldeném pályára: Bogdán – Vanczák, Juhász, Korcsmár, Kádár - Varga, Pintér – Kovács I., Dzsudzsák – Böde – Szalai.

Jó felkészülést fiúk!

HAJRÁ MAGYAROK!

Igen, Kassai Viktornak sikerült a csoda. Azonos véleményen vannak személyével kapcsolatban a Ferencváros szurkolói és nem a Ferencváros szurkolói, gyakorlatilag az NSO kommentezőinek 90 %-a, kivéve azokat, akik csak gyalázkodni járnak be, de azokkal nem érdemes foglalkozni.

Kassai vasárnap délután, a Ferencváros-Videoton rangadón, 0-1 állásnál kiállította Aleksandar Alempijevicet, a Fradi védőjét és tizenegyest adott a Videotonnak. Elég véleményes tizenegyes volt, Juhász Roland és Alempijevic egymás mezét fogták, húzigálták, majd kollektíve elzuhantak. Ilyenkor az okos bíró továbbot int. Ugyan Puhl Sándor szerint megadható volt a tizenegyes, de amióta ismét az MLSZ tagja, azóta ő mossa ki a bírók hülyeségeit a közönség előtt. A megítélt büntetőnek különösebb hozadéka nem volt, legfeljebb annyi, hogyha nem fújja be, akkor a Videoton 1-0-ra győz, nem 2-0-ra. De Kassai nem tartozik az okos bírók közé, fél kiló zselével a haján, öntömjénező, magabiztos tekintetével saját magáról is elhiszi, hogy ő a tévedhetetlen, a bírók királya, hogy a meccset miatta rendezik. A bomba azonban ma robbant. Alempijevic állítólag, mert ezt a TV-ben nem lehetett látni és nem is írták le sehol, de sokan, akik ott voltak, azok sem látták, lökdöste a bírót, majd trágár hangon beszélt vele. Kíváncsi vagyok, hogy szerbül, vagy magyarul, mert azt nem feltételezem Kassairól, hogy tud szerbül. Alempijevic meg állítólag még mindig nem tanult meg magyarul, így nem értem a trágárságot. Tény, nem megengedhető, hogy a játékos lökdösse a bírót, szerintem hozzá sem érhetne, mert akkor a következő lépés egy nagy pofon lenne, arra meg semmi szükség nincs. Így az MLSZ Fegyelmi Bizottsága 4 hónapra eltiltotta Alempijevicet, nyilván eltiltást érdemel, de ez szörnyen túlzó, ez egy fél szezon, szándékos lábtörésért 6 hónap, de abban benne van a nyár, így effektíve 3 hónap. Több dolgot kellene vizsgálni ezzel kapcsolatban. Már tavaly több edző és játékos tiltakozott az ellen, hogy Kassai milyen hangnemet üt meg velük a pályán. Körülbelül úgy beszél velük, mint a kiképző őrmester az újonc katonákkal. Nos, ez sem megengedhető és ezzel sem foglalkozott senki. Kassai úgy vezet, hogy verbális terrorban tartja, hecceli és provokálja a játékosokat. Azt tudni kell, hogy mindenki olyan tiszteletet kap, amilyet ad. Kassai semmilyet sem ad. El nem mosolyodna egyszer sem, nem tart jó viszonyt a játékosokkal, pökhendi és lekezelő. Pedig a jó kapcsolat, az lenne a legfontosabb, a játékosok így partnerek lennének. Csak Kassainak erre nincs szüksége, ő tévedhetetlen. Most, hogy már profi játékvezető, az arc még nagyobb lett. Valljuk be, egy Puhl Sándorral, egy Palotai Károllyal, egy Zsolt Istvánnal, egy Emsberger Gyula bácsival, Gyula bácsit volt szerencsém személyesen ismerni, tüneményes ember volt, soha nem engedte volna meg egyetlen játékos sem magának, hogy meglökje, hogy hozzáérjen. A titok egyszerű. Ezek a bírólegendák tisztelték a játékosokat, ennek megfelelően a játékosok is tisztelték őket, de nagyon. Ők tudták, hogy hol a helyük a futball hierarchiájában, nem volt semmilyen sztár allűrjük, ők a futball megszállottjai voltak. Nem szóltak be a játékosoknak, hogy én BL meccset vezetek, amit szintén nyilatkozott valaki nemrégen. Kassai nem tiszteli a játékosokat, viszont elvárja, hogy mindenki hasra essen előtte. Ezt azért a játékosok is nehezen viselik. Kassai is láthatná, hogy az a bizalom ami régebben megvolt iránta a Pierluigi Collina vezette európai bírótestülettől, kopófélben van. Kezdődött két éve egy Bayern München-Manchester City BL meccsen, ahol kettő tiszta tizenegyest nem adott meg a Citynek. Még a bajorok is csodálkoztak, az egyik védő fogta a fejét, aztán jött rá, hogy nem fújtak. A tavalyi EB-n, ki ne emlékezne, az ukrán-angol meccsen a meg nem adott ukrán gól, ami könnyen lehet, hogy az ukránok továbbjutásába került, 1-1 után bármi lehetett volna. Majd az idén Bayern München-Barcelona. Egy nagyon nagy lesgól, plusz egy feltartás utáni gól. Akár azt is mondhatnánk, hogy Kassai a Bayern házi bírója. De facebook oldalt kreáltak az észtek, amelyben kollektíve utálják Kassait, tehát arrafelé is van jelentős sara. Vissza kellene venni az arcból, igaz, hogy BL meccset vezet, de hogyan.

Kassai Viktornak pszichológusra lenne szüksége, be kellene állítani a viselkedését a pályán, mert a nézőt is irritálja az a beképzelt metakommunikáció, ami kívülről is látható. Ami meg belülről van, arról már beszéltünk. Ez az egész a kiállítás és a tizenegyes megadása miatt történt és robbant ki, de már korábban is égett a gyújtózsinór, Paulo Sousa és még más tréner és játékosok is tiltakoztak miatta. Van egy olyan érzésem, hogy talán azért fújta be a tizenegyest a Vidinek, mert ezzel akarta bizonyítani az őt szidalmazó Fradi tábornak, hogy ő szarta a spanyol viaszt, ez jellemző lenne az arroganciájára. Ezzel viszont felborította az első dominót és a dominósor meg csak borul és borul.

Mindenki örült, amikor Kassai Viktor feltűnt és kapta a nívósabbnál nívósabb meccseket, ha már a csapatunknak nem lehetett, neki szorított a magyar szurkoló. Arrogáns, nagyképű megnyilvánulásai miatt ma már más a helyzet. Látva a kommentező magyar futballtársadalom kollektív utálatát, nem tudom, hogy a jövőben melyik magyar futballpályán látják szívesen. Ha pedig a Ferencvárosnak vezet, abba jobb nem is belegondolni, a bíróküldőknek nem szabad olyan hibát elkövetni, hogy mostanában Fradi meccsre küldik. Régen pedagógiai okokból, mérkőzést befolyásoló hibák elkövetése után FIFA-bírókat NB III-ba küldtek bíráskodni. Nem ártana néhány ilyen hétvége Kassainak sem, talán utána megtanulna tiszteletet adni az NB I játékosainak is. Mindenki jól járna vele…

Hipp-hopp eltelt egy hét és immár a második fordulót játszották a csapatok az NB I-ben. Érdekes párosításokat, helyenként jó meccseket láttunk a rekkenő hőségben. Ez az időjárás próbára teszi a játékosokat, de ne felejtsük el, Hollandiában most is 14:30-kor kezdték a délutáni meccseket és ott sincs sokkal hűvösebb.

Pénteken a Paks-Pécs meccsel kezdődött a forduló. A hazaiak ragadták magukhoz a kezdeményezést és egy védelmi hiba után Simon Attila zavartalanul fejelt 8 méterről Dibusz hálójába. A második félidő elején Grumics és Kovács felugrott fejelni, Kovács elfejelte a labdát, Grumics elesett és Andó-Szabó Sándor általános elképedésre 11-est ítélt. A büntetőt Koller értékesítette. A 77. percben pofás paksi akciót láttunk, Bartha került gólhelyzetbe, de önzetlenül középre passzolt, Simon nem is hibázta el a kihagyhatatlant. Ezt követően a pécsiek újonnan igazolt játékosának Mohl Dávidnak sikerült kiállítatni magát 5 egész perc alatt. Érthetetlen fegyelmezetlenség. Eddig sem volt a Pécsnek sok sansza, innentől meg már semmi.

Szombaton először Miskolcra látogattunk, az MTK vendégszerepelt Diósgyőrben. Diósgyőri helyzetek után váratlanul vezetést szerzett az MTK. Egy szabadrúgást Kanta a kaputól 30 méterre álló Pölöskei Zsolthoz tolt aki, ahogy jött, jobb külsővel óriási bombagólt ragasztott a jobb felső sarokba. A fiatal játékos egyre jobb teljesítményt nyújt csapatában, úgy fest a testvérek közül ő léphet inkább a sokszoros válogatott apuka, Pölöskei Gábor nyomdokaiba. Pölöskei Gábor, nem Péter, kedves Lipcsei Betta. Pölöskey Péter, Zsolt bátyja jelenleg a Debrecen focistája, de a Mezőkövesd ellen a keretbe sem fért be. Hogy a testvér miért Pölöskey, az apuka és az öccs pedig Pölöskei, azt nem tudom, de gyanítom, hogy valami „túlképzett” anyakönyvvezető eredményezhette ezt. Erősített a DVTK. Jobb oldali szöglet után William Alves fejelt a bal alsó sarokba, ezzel egyenlített a Diósgyőr. A félidő lefújása előtt még Bacsa lőtt egy felső lécet. A szünet után nagy rohamokkal indult a Diósgyőr, ami az 54. percben góllá érett. Tisza 18 méteres bombaszabadrúgását nem érte el Groppioni. Az ezt követő 10-15 percben eldönthette volna a meccset a hazai csapat. Helyzetek sokaságát dolgozták ki és hagyták ki. Aztán ahogy lenni szokott, egyenlített az MTK. Kanta parádés labdaszerzése után a bal oldalon indította Besét, aki befelé tolta a labdát, majd óriási erővel a hosszú bal felső sarokba bombázott. Közvetlenül ez után Szivics cserélt, érthetetlenül a csatár Tisza helyett a védő Gohért hozta be. Később a félidőben beálló Zoran Kostic is begyűjtötte második sárgáját, teljesen feleslegesen, így mehetett zuhanyozni. A hátralévő időben inkább az MTK állt közelebb a győzelemhez, de igazságos döntetlen született egy jó mérkőzésen. Amit megállapíthattunk, az MTK, hiába kulcsemberek távozása, stílusosan, jól futballozik. Már értem, hogy miért akarta annyira a Diósgyőr a szombathelyi Rózsa Dánelt. Kell egy jó kapus ugyanis. Rózsa az. Nenad Rajjc viszont érzésem szerint a Diósgyőr leggyengébb és legsebezhetőbb pontja. Ugyan képes bravúrokra, de módfelett bizonytalan, ezt már Győrben is tapasztaltuk.

Kora este Szombathelyre látogatott a Győri ETO. Már az 5. percben piros lap és tizenegyes. Radót buktatta gólhelyzetben Kamenar. Ezt követően három percig állt a játék, amíg Sasa Stevanovic menyasszony módjára felöltözött és beállt a kapuba. Pintér Dinjart áldozta be, három védős formációra áll át az ETO. Radót nem zökkentette ki a közjáték, biztosan értékesítette a büntetőt. A Győr a továbbiakban is támadófutballt játszott, nem látszott az emberhátrány. Szerencsés körülmények között egyenlített az ETO. Kink gyakorlatilag eltörte a labdát, ami a jó helyen álló Martinez fejét találta meg, a labda pedig a hálóba került. A második félidőben erősen véleményes 11-essel már vezetést szerzett az ETO. Bal oldali belőtt labda eltalálta Guzmics kezét. Szerintem ezért sem hogy 11-es, sem második sárga utáni piros lap nem járt volna, hanem szögletet kellett volna ítélni. Kink a 11-est belőtte, Rózsa kis híján megfogta, de csak kis híján. Egyenlő létszámmal folytatódott tehát a meccs. Négy perccel később Iszlai indította Radót, aki egy csel után Stevanovic lábai között a kapuba gurított. Egyenlő és ennyi is maradt. Még láttunk egy Kalász kapufát, meg Radó kapott sárga lapot színészkedésért. Néhány tudósítás szerint jogosan, szerintem meg 11-es volt. A lassításon látható volt, ahogy Lipták a térdével koccintotta Radó térdét. Ez pedig nálam büntető. Solymosinál és Puhlnál nem. Lelkük rajta. Ha viszont Solymosi befújja, Puhl a Harmadik félidőben a térdkoccintással igazolta volna az ítélet jogosságát.

A heti kimaradt tévés meccs a Kaposvár-Kecskemét volt. A Kaposvában még benne volt a debreceni KO. Otthon is kikapott a Kecskeméttől. Már az első félidőben kialakult a végeredmény, a tudósítások szerint sok esemény a második félidőben nem történt. Sokról valószínűleg nem maradtunk le.

Vasárnap délután jött a szezon első nagy rangadója a Ferencváros-Videoton. A Videoton a Puskás Stadionban nyert 2-0-ra. Nincs mit szépíteni, ezt Moniz eltaktikázta. Azok az emberek, ráadásul hollandok hagyták cserben a színes bőrű mestert, akikben bízott és kulcsszerepet szánt. Nem tudom Mark Otten mikor kezdett utoljára, de most igen. Az elmúlt szezonokban is meccsek mentek el rajta, most is. Rosszul adott haza, Nikolic rácsapott a labdára és ziccert értékesítette. Ezt követően támadott a Fradi, de Tuijp három(!) ziccert hagyott ki. Ez a Videoton ellen nem megy. A félidőben Otten helyett bejött a nem teljesen egészséges Böde. A Ferencvárosban klasszikus védőjátékos gyakorlatilag nem maradt. A védőhármas Alempijevic, Besic és Jovanovic volt. Életveszélyes, főleg egy Videoton ellen. Böde játéka színt hozott a Fradiba, de minden helyzetet sikerült elpuskázni. A végén ráadásul egy vitatható 11-est is kapott a Videoton, Alempijevic és Juhász egymás mezét fogták, majd elestek. Ezt nem szokás befújni, mindkét játékos szabálytalan volt, de Kassai mégis befújta. Alempijevic piros, Nikolic gól, 2-0 és ezzel beállították a végeredményt. Még a végén akár 3-0 is lehetett volna. Nincs mit szépíteni, ezt Moniz alaposan eltaktikázta. A Fradi védelme így katasztrofális. Ottent el kell felejteni. Hídvégit, Gyömbért játszatni kell. Alempijevic, Jovanovic életveszélyes, bármikor 11-est és piros lapot hozhatnak, de hozzá kell tenni, mindkettő középpályás. Jova meg 0-2-nél nagyképűsködik, Torghelle csavarásánál a kezét sem emelte fel, így csattant a felső lécen. Megérdemelte volna, hogy bemenjen. A védelem problémái még akkor sem múlnak el, ha Mateos a Real Madrid Castillából a Fradiba igazol. Hídvégi jegelése érthetetlen, ahogy az univerzális Gyömbér kihagyása is. Irányító középpályása sincs a Fradinak, Ionescu a sérüléséig nagyon jól játszott, igaz most Holman is, de ő még fiatal és tapasztalatlan. Tuijp az első félidőben megnyerhette volna a meccset a Fradinak, de nem tette, a második félidőben, amit produkált, azt egy sörrel pumpált szurkoló is teljesítette volna a lelátóról beküldve. Gyakorlatilag a 80-85. percig labdába sem ért a második félidőben. A Videoton profi teljesítményt nyújtott, kíméletlenül kihasználták az adódó lehetőségeket, így megérdemelten nyertek. A Fradi a következő fordulóban Győrbe látogat, aztán jön az MTK majd kirándulás Debrecenbe. Ha gyökeres változás nem lesz, ebből akár 0 pont is lehet, ezt viszont a zöld-fehér szurkolók már nem hagynák szó nélkül az biztos, akármennyire is népszerű Ricardo Moniz.

Ezt követően a Pápa kispesti vendégszereplése következett. Országos egyes, mondaná mindenki. Mégsem az lett. A Honvéd továbbra sem az igazi. Vécsei és Vernes próbálkozásaival teltek a percek, Holender ezúttal észrevehetetlen volt. Majd következett Lovric visszahúzása sárgáért, öt perc múlva pedig brutálisan rácsúszott Orosz Márkra. Ez egyből piros volt, a bíró csak sárgát adott, de ezzel is mehetett Lovric zuhanyozni. A nagy melegben nem alakult ki jó játék, a pápaiak emberelőnye sem látszott. A második félidőben a pápaiak mestere beküldte a pályára először Ivancsicsot, akinek biztosan pikáns lehetett volt csapata ellen játszani, majd a vége felé Eszlátyit és Keneseit is. Győzni akart a Pápa, ami a 88. percben sikerült is, Quintero jobb oldali beadását a bámészkodó kispesti védők között Griffits befejelte. Lovric gyakorlatilag három pontot ajándékozott fegyelmezetlenségével a Pápának. Marco Rossi is nagyott hibázott, levette a pályáról Vernest. Ezzel megszűnt mindenféle gólveszély, lemondtak a támadásokról, az egy pont őrzése volt a cél. Testardi játéka óriási kérdőjel, értékelhetetlen teljesítményt nyújtott. Ezzel a Honvéd magára húzta Pápát és nem sikerült egy pontot sem otthon tartani. A kispestiek még nem szereztek pontot ebben a bajnokságban.

A forduló záró mérkőzése a Debrecen-Mezőkövesd volt. A Debrecen az első negyed órában 5-6 gólt is lőhetett volna, de nem lőtt egyet sem. Sidibe sajnálatos súlyos agyrázkódása borzolta a kedélyeket, mindenki aggódott, mi lehet az ébenfekete legénnyel, mozdulatlanul vittél le a hordágyon a pályáról. A múlt héten azt írtam, hogy Szántai Levente sem védett élete formájában. Most viszont azt kell írnom, hogy igen. Káprázatos teljesítményt nyújtott a kövesdi kapus. Hősiesen küzdött a Mezőkövesd az egész mérkőzésen, a Loki meg mindent kihagyott. Amikor már úgy látszott, hogy sikerül a Kövesd hőstette, pontot rabol Debrecenből, akkor Szakály megpattanó lövésével mégis győzni tudott a Loki. Keservesen. A második félidőben már játékban is pariban voltak, nagy gratuláció jár a mezőkövesdi alakulatnak ezért a hősies, lelkes teljesítményért, akkor is, ha ezért még nem járt pont. Még.

Ettől az évtől profi játékvezetők dirigálnak a mérkőzéseken, ennek azonban nem látszik az eredménye. Az alapvonali bírók hozadéka már láthatóan megvan, de a játékvezetés minősége semmivel sem jobb, mint tavaly volt. A Harmadik félidő műsorban Puhl Sándor kizárólag arra szorítkozik, hogy megmagyarázza bírók hülyeségét, előjön azzal, hogy milyen nehéz dolguk van. Ha a dolog egyértelmű, hibázott a bíró, akkor azt halljuk, hogy biztos van bíró, aki ezt másképp ítélné. Ha meg teljesen nyilvánvaló, akkor meg egyszerűen kimarad az összefoglalóból. Ennek így semmi értelme, a bírói testülettől független szakértőt kellene alkalmazni a Sport TV-nek, Puhl is addig volt korrekt, amíg nem került vissza az MLSZ-be.

A másik gondom, már megint a TV-közvetítés. Tavaly kb. ilyenkor leírtam, volt is talán némi foganatja, de sajnos az idén is le kell, hogy írjam. A szurkoló, amikor leül egy meccset nézni, meccset akar nézni, nem a rendező művészi törekvéseit. Olyan rendező kellene a futballközvetítésekhez, aki ért is, legalább szurkolói szinten a focihoz, valamint ő is meccset akar nézni. Minden szart nem kell ismételni, főleg nem nyolcszor! Közben megy a játék, arra lennénk kíváncsiak, nem arra, hogy a hátvéd szögletre fejeli a labdát, ezt nézzük hatszor, különböző kameraállásból, közben a szögletet berúgták, már javában a mezőnyben folyik a játék. Gólról még nem maradtunk le, de ez sem fog sokáig váratni magára a rendező hülyesége miatt. A sok kamera nem azért van, hogy a rendező ezekben tobzódjon. Azért, hogyha vitás eset van, akkor valamelyik kameraállás képe döntő lehet a megítélés szempontjából, de nem egy becsúszó szerelést, vagy egy bedobást kellene minden kameraállásból megmutatni. Valamint nem akkor, amikor megy a játék, ahogy elindult a meccs, a lassításnak vége kell, hogy legyen, nagyon nem érdekel, hogy a kispad, hogy figyeli a meccset, amikor én nem látom. Kedves rendezők, meccset szeretnénk nézni, ha hagynák. Pénteken felüdülés volt a Paks meccs után nézni az Ajax-Roda meccset. Na nem a játék volt jobb, a meccs sem, de a közvetítés, az igen. Javaslom a közvetítő stáboknak, nézzenek meccset a holland bajnokságból, de ha beindul, az angolból is lehet. Ezek a bajnokságok, illetve a közvetítőtársaságok példaként szolgálhatnak a mi rendezőinknek. Megmutatják, hogy ők a nézőért vannak, nem saját magukért. Ez különösen a SportTV rendezőire vonatkozik, de a közszolgálati csatornákon is megfeledkeznek időnként magukról.

Ez volt az NB I második fordulója, de a nyakunkon a harmadik…

Befejeződtek a BL- és EL-selejtezők 3. fordulójának odavágói. Miután mi már nem vagyunk érdekeltek egyik kupában sem, így érdekes utánanézni, hogy a következő fordulóban hogy állnak azok a csapatok, akik kiverték a mieinket.

A Videoton és a Honvéd már az Európa Liga 1. fordulójában pályára lépett. Ez is fémjelzi a magyar futball helyét, nem is olyan régen elképzelhetetlen volt, hogy magyar csapat ilyen korán bekapcsolódjon a kupaküzdelmekbe. A Videoton kiesett a montenegról Mladost Podgorica ellenében. A Mladost a második körben kiverte a nem túl acélos szlovák Senicát, otthon 2-2-es döntetlen, idegenben 1-0-ás győzelem. Most a harmadik forduló első mérkőzésén simán 3-0-ra kikapott a Sevillától. Nem kell túl nagy jóstehetség ahhoz, hogy a lelkes podgoricaiaknak még egy meccsük van a kupában, de ez is óriási siker nekik.

A Honvéd az első körben idegenben 4-1-re, otthon 9-0-ra verte a szintén montenegrói Celik Niksicet, tudjuk, ennek annyi sportértéke nem volt, mint az üzemi nősök-nőtlenek, vagy kövérek-soványak sörmeccsnek. A montenegrói fiúk, hogy keressenek is, nyilván jelentős összeget tettek fel a saját meccsükre az internetes fogadóirodákban, arra, hogy nagyon kikapnak. Nem tudom ennek mi lesz a vége, de ha ezt megússzák, akkor a bunda elleni harcnak semmi értelme nincsen. A második körben jött a szerb Vojvodina. Újvidéken úgy kaptunk ki 2-0-ra, hogy 70 percig emberelőnyben játszottunk egy kiállítás miatt. Itthon pedig hamar leiskoláztak a szerbek, itt 3-1-es vereség, összesítésben 5-1. A Vojvodina ebben a körben otthon fogadta a török Bursasport. 2-2 döntetlent értek el, így nem igazán esélyesként utaznak a jövő héten Bursába. A török fanatikusok előtt nincs sok esélyük a továbbjutásra, hiszen már a 0-0 és az 1-1 is a törökök továbbjutását jelenti.

A Debrecen, köszönhetően annak hogy néhány éve még BL-főtáblán volt, a második körben kapcsolódott be az Európa Liga küzdelmeibe. A norvég Strömgodset csapatával került össze, ami finoman fogalmazva sem tűnt megoldhatatlan feladatnak. A norvég csapat legnagyobb sztárja a 35 éves, 10-szeres magyar válogatott Kovács Péter, aki mindkét meccsen gólt szerzett. Kovácsot, amikor Lothar Matthäusnál válogatott volt 2004-2005-ben, a fél ország fikázta, hogy mit keres ez falábú vörös langaléta a válogatottban. Kovács nem foglalkozott ezekkel, játszott, még egy gólt is rúgott, majd berendezkedett Norvégiában. Ott szeretik és tisztelik. Azért sem fog hazajönni soha többé csak látogatóba, mert itthon pont ezt a kettőt az életben nem fogja elérni. De elgondolkoztató, hogy a magyar „sztárok” nem tudták útját állni a kiöregedőfélben lévő magyart, akit fiatalon sem ismertek el. Tény, hogy Nyíregyházán a Strömgodset 3-0-ra lenyomta a teljesen formán kívül lévő Debrecent, így 5-2-es összesítéssel a norvégok jutottak a selejtező harmadik körébe.

A végére hagytam a regnáló magyar bajnokot, a Győrt. Ők is, köszönhetően a Lokinak, a BL-selejtező második körébe kapcsolódtak be. Azért annyira nem kell tapsikolni, az első körben csak két pár szerepelt, a feröer-szigeti, az andorrai, a san marinói és az örmény bajnok. Az ellenfél az izraeli Maccabi Tel-Aviv volt. Pikáns mérkőzés volt, hiszen a Maccabi edzője az a Paulo Sousa, aki tavaly télig még a közvetlen vetélytárs, a Videoton kispadján ült. Paulonak sok izgulni valója nem volt, Győrben 2-0-ra, Tel-Avivban 2-1-re nyertek az izraeliek, tehát az összesítés itt 4-1, de ez könnyedén 10-1 is lehetett volna a győriektől, kivéve a kapust. A dekoncentrált Maccabi csatároknak, illetve Lubos Kamenarnak lehet köszönni, hogy nem még ettől is jóval csúfosabban búcsúzzon az egészen felháborítóan indolens produkciót nyújtó ETO. A Maccabi a harmadik fordulóban az FC Basellel találkozott. Baselban kaptak ki 1-0-ra. Tel-Avivban akár tovább is mehetnek, azt is mondanám, ha 2-1, vagy 3-2 lett volna. A Basel gólt fog rúgni, így már három kellene a Maccabinak, annyit meg nem rúgnak a Baselnak szerintem.

Felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar labdarúgásnak ez az értékelhetetlen kupaszereplés. Gondoljunk bele, a BL-ben még áll a moldovai, az izlandi, az észt és az albán bajnok, hogy csak olyan országok reprezentánsait említsem, akiket mi, magyarok kézlegyintéssel szoktunk elintézni. Az EL-ben még állnak kazah, izlandi, luxemburgi, albán, moldovai, azeri, litván csapatok, van akiktől többen is. Mi magyarok már ide sem fértünk be. Könnyen előfordulhat, hogy az UEFA koefficiens függvényében jövőre a magyar bajnok akár kezdheti a BL-t az első körben, a moldovaiak meg fognak előzni, így július elején már mi kezdjük a sorozatot a feröeri, az örmény és még ki tudja kinek a társaságban, mint a négy leggyengébb csapat. Előfordulhat, hogy eggyel kevesebb csapatunk indulhat az Európa Ligában, így csak a bajnokság ezüstérmese és a kupagyőztes. Ez persze nem biztos, majd számolni fognak, de ennek érdekében a magyar kupacsapatok mindent megtettek. Csányi Sándor is elmondta, hogy azok a csapatok kárt okoznak a magyar futballnak, akik az első fordulóban kiesnek. Most találtunk négy ilyet is. Nehogy valaki azt mondja, hogy a második fordulóban estek ki, mert az azért szánalmas lenne. A kupaszereplést három mester ennek megfelelően, kellőképpen restelli is. Látszik José Gomesen, Marco Rossin és Kondás Eleméren is, hogy nem múlt el rajtuk nyomtalanul ez a dicstelen szereplés. Ennek a nyomát Győrben viszont abszolút nem látom. Pintér Attila, nem elég, hogy mindkét mérkőzést a lelátóról kellett végignéznie a fegyelmezetlensége miatt, a csapata értékelhetetlen, pocsék teljesítményt nyújtott, a továbbjutásra gyakorlatilag egy percig nem volt esélyük, akkor a Diósgyőr elleni bajnoki után a TV-ben nyilatkozta, hogy mindenki foglalkozzon a saját dolgával, ők a bajnokok. Nos, ez a nyilatkozat azért kinyitja a futballszerető ember zsebében a bicskát. Ugyanis kiesni lehet, de legalább szépen, akarással, úgy, hogy mindent megtettek a továbbjutásért. A Győr esetében többek között ez a három tétel nem teljesült. Szégyent hoztak a magyar futballra, ezt Csányi Sándor elnök nyilatkozta. Akkor ez a nyilatkozat igencsak nem helyénvaló, ezért a pocsék, rossz munkáért azért szépen meg vannak fizetve, sőt túl. Bukott diák ritkán szokta verni a mellét. Pedig a négy szakvezető és játékosai most valamennyien bukott diákok. A vizsgán kellett volna jól szerepelni, de az esetleges elégségesre csak a Honvédnak volt némi esélye egy darabig. Na meg a Videotonnak, de arról inkább ne nyissunk vitát.

Jobb érzésem lenne, ha a mi csapatainkat kiverő, ráadásul nagy gólkülönbséggel kiverő csapatok menetelnének a kupákban. De ennek pont az ellenkezője igaz. A legnagyobb esély arra van, hogy mind a négy csapat, aki minket kivert, búcsúzik a jövő héten. Tehát, valószínűleg ők sem élik túl még az augusztus első felét sem. Ez a piszok nagy probléma, európai szinten nagyon gyenge csapatok ellenében estünk ki, ennek megfelelően mi még gyengébbek vagyunk. Ez az elkeserítő és elszomorító. A magyar klubfutballt a reprezentánsai lezüllesztették San Marino, Andorra és a Feröer-szigetek szintjére.

A tanú című filmben Bástya elvtárs mondja, hogy: „Szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység.” Na, ez ugyanúgy van meg Bástya elvtársban is, mint Pintér Attilában. Én csak annyit mondanék erre, szintén Bástya elvtárs szavaival, halálkomolyan, hogy: „Szerénység! Ne tömjénezze magát!”.

Főleg ilyenkor ne. Nincs mire…

Elkezdődött a 2013/2014 évi magyar első osztályú labdarúgó bajnokság. A kupacsapataink gyászos szereplésének köszönhetően, már egyikük sem áll az európai kupákban, duplán kíváncsi voltam, vajon a négy kupacsapatunk közül ki tudja túltenni magát a kudarcon. Nos, ahogy az egész forduló, ez is felemásra sikeredett.

Elöljáróban annyit, hogy, amennyiben a kupavisszavágókat ezen a héten rendezték volna, meggyőződésem, hogy a Videoton és Debrecen továbbjutott volna. A Honvéd és a Győr nem, de ezt is boncolgatjuk majd később.

Pénteken pikáns mérkőzéssel kezdődött a új bajnokság. Az előző szezonban hajszál híján, az utolsó pillanatban bennmaradt Pápa fogadta a Felcsútból Videoton II-vé, majd Puskás Akadémia FC-vé alakult klubot. Elképesztő nagyot sumákoltak, hogy ne kelljen visszamenni az NB III-ba, mint a többi, rendes második csapatnak, új klubot alapítottak az utolsó pillanatban, nehogy még valaki kedvet kapjon, így Felcsútnak NB I-es csapata lett, mert megnyerte az NB II-t, a megfelelő játékosokról gondoskodtak. Senki ne próbálja azt megmagyarázni nekem, hogy ez nem lett megjátszva. Ezek következtében nehezen tudom elképzelni, hogy a Puskás Akadémia FC a szurkolók kedvence lenne. Sokat rá lehet erőszakolni az emberre, de azt nem, hogy meggyőződése ellenére szimpatizáljon egy csapattal. Eszembe jut erről az a kommentátori lózung, akkoriban riporternek hívták őket, hogy „a rendkívül szimpatikus szovjet versenyző”. Minden szovjet versenyző rendkívül szimpatikus volt, csak a nézőnek nem. A ruszkiknak senki sem drukkolt, legfeljebb a párttitkár elvtárs. Így lesznek szerintem az emberek a Puskás Akadémia FC-vel is. Ez a politika és a sport kapcsolata, ami általában nem túl szerencsés és az emberek zsigerileg undorodnak tőle.

Szó, mi szó, olyan közepes NB III-as mérkőzést láttunk, de gyanítom, ettől a mérkőzések java nézhetőbb lesz az NB III-ban. Könnyű lenne azt mondani, hogy a két kieső játszott, de addig még sok víz folyik le a Dunán, bármi is történhet abban a faluban, ahol egy 2008-as adat szerint az egy főre jutó havi jövedelem magasabb, mint Budapest II. kerületében, ahol történetesen a Rózsadomb is található. Szó, mi szó, szörnyű meccset láttunk Pápán, ettől csak jobb jöhet.

Szombat délután a magyar foci a nagy hőségben Újpesten folytatódott, ahová a Paks látogatott. A Paks tavasszal itt, a Szusza Ferenc Stadionban nyomott egy hatost az Újpestnek. A lila-fehérek nagyon nehéz helyzetben vannak. A finoman fogalmazva nem túl acélos tavalyi szezon után csak Jarmo Ahjupera érkezett és több meghatározó játékos távozott. A várható kiesők között emlegették a csapatot, még a kapus Balajcza Szabolcs is szkeptikusan nyilatkozott. Ehhez képest az első félidőben lefocizták a Paksot, vezettek is 1-0-ra Kabát jogos 11-es góljával. A második félidőben a Paks magára talált. Az Újpest meg elkezdett fáradni. Jellemző, hogy a Kozma-Leliévre páros nem cserélt az egész meccsen. Ebből arra lehet következtetni, hogy a padon nem volt egy játékos sem, aki többet ért volna frissen, bármelyik játszó holtfáradt játékostól. Ezzel így nehéz lesz. A második félidőben Báló olyan lesgólt lőtt, hogy sem a partjelző, sem az Újpest, sem a mérkőzés kommentátora nem vette észre. Erre szokás azt mondani, hogy akkora les volt, hogy nem is volt les, legalább kétméteres volt. A gólban benne volt Balajcza is, a lábai között surrant be a labda. A második paksi gólhoz kellett a szerencse is, meg újpesti felelőtlenség. Már bőven a második féidő ráadásában a 16-oson belül Mihailovic odarúgott egyet Fiolának. Németh Ádám vélhetően nem fújta volna be az esetet, de az alapvonali bíró szólt neki. Kíváncsi vagyok, hogy mikor volt utoljára olyan mérkőzés a magyar első osztályban, hogy valamelyik csapat nem cserélt egyet sem. A Paks Horváth Ferenc keze alatt úgy érzem hétről-hétre jobb lesz. Az Újpestről ugyanezt nem merném mondani, inkább az ellenkezőjét. A Paks nem győzött megérdemelten, de a foci már csak ilyen.

Ezt követően Pécsett lépett fel újra a kedvenc zöld-fehér csíkosban a Fradi. A Munkás belekezdett, felszívták magukat, Somalia méltó partnerre talált Uzoma személyében, volt valaki, aki megközelítette a sebességét. A Pécs kellemes meglepetést okozott, de a kínálkozó helyzeteit eltékozolta, plusz a Fradiban az újonc holland csatár Jack Tuijp máris góllal mutatkozott be, ő egy olyasmi játékos lehet, mint egykor Dzurják Csöpi, akinek időnként akár a füléről is bepattant a labda. Mindkét Fradi gólnál jelentőset hibázott az egyébként kiváló Dibusz Dénes, a második gólnál nemes egyszerűséggel kitenyerelte a labdát Arsenio Valpoort elé, akinek már nem volt nehéz dolga. A Ferencvárosnak, ha komoly bajnoki reményeket táplál, bizony a védelmét meg kell komolyan erősíteni, mert folyamatosan lefejelték őket a pécsiek, de ebből csak Koller Krisztián volt eredményes. Ez a jövőben súlyos pontokba kerülhet a Fradinak. Sok kommentelő Szabó Zsolt játékvezetőt hibáztatta, jogosan, a második sárga lap, amit Szatmári Lórántnak adott, nem sárga lapot nem ért, de szabálytalanságot sem. De elcsendesedhetnek a hangok, hiszen Szatmárinak már az első félidőben meg kellett volna kapni Jenner felvágásáért a második sárgáját. Valamint elmaradt egy büntető és egy kiállítás Somalia fellökésekor. Tehát nagyon elfogultnak kell ahhoz lenni, hogy valaki azt mondja, hogy a Fradinak fújt a bíró, mert nem. Szumma szummárum a Fradi tulajdonképpen rászolgált a győzelemre, de ez a játék nem lesz elég ahhoz, hogy a zöld-fehérek a bajnoki címért szálljanak harcba, plusz a védelem összetétele és játéka korántsem megnyugtató a Fradi-híveknek. A jövő héten a Videoton ellen sok minden ki fog derülni.

A Fradi meccsel egy időben játszott az MTK és a Mezőkövesd-Zsóry. A kövesdiek első NB-I es mérkőzésüket játszották a Hidegkuti-stadionban, a Hungária-körúton. Csak összefoglalót láttunk, a meccset nem. Ez alapján azt szűrtem le, hogy a Kövesd sokáig pariban volt az MTK-val, de a második félidőben Pölöskei Zsolt gólja után összeroppantak. Szántai Levente sem védett élete formájában, finoman fogalmazva, így az MTK nagyobb megerőltetés nélkül hozta 3-0-ra a meccset.

Este Győrben fejeződött be a szombati nap, a Diósgyőr vendégszerepelt az ETO-Parkban. A kupafiaskó és a kilátástalan győri játék után kiváncsian vártam, ki tudják-e köszörülni a regnáló bajnokok a csorbát. Nos, ez nem sikerült. Tomiszlav Szivics munkája már látszik a miskolci gárdán. Rudolf Gergely hátrébb játszik, mint az előző szezonban. Még nem az igazi, de most nyújtotta diósgyőri dresszben eddig a legjobb teljesítményét. A védelem jó, Kádár Tamás tanári módon játszott. Egészen addig, amíg egy érthetetlen fegyelmezetlenség után meg nem kapta a második sárgáját. Ezzel el is úszott a diósgyőri győzelem, akkor már Senad Husic bombaszabadrúgásával 1-0-ra vezetett a Diósgyőr. Vági András hatalmas lövése a kapufán csattant, ezzel gyakorlatilag eldőlhetett volna a mérkőzés. Az ETO nem játszott kreatívan, szinte csak Djordje Kamber hatalmas bedobásaival tudott komolyan veszélyeztetni, ami aztán ki is fizetődött, Rafe Wolfe csúsztatott és ezzel beállította a végeredményt. Nem mehetünk el szó nélkül a győriek pokróc játéka mellett. Völgyi Dániel az egyik legtehetségesebb magyar védőjátékos, de gyanítom, hogy azért nem került eddig szóba a válogatottnál, mert nem bír magával, gyakorta kiállítatja magát. Most Seydi brutális felvágásárt megkapta az első sárga lapját. Majd alattomosan a labda fölé tartva telibe rúgta Vági sípcsontvédőjét. Isteni szerencse, hogy Vági Andrásnak nem tört ripityára a sípcsontja. Ez önmagában piros lap volt véleményem szerint. Érdekes, hogy ez a mozzanat valahogy kimaradt a Harmadik félidő összefoglalójából. Nyilván azért, mert Puhl Sándor Erdős József játékvezetőt állította Pu(h)lpitusra. De ezzel nem volt vége Völgyi ámokfutásának. A kispadok előtt, a pályán kívül, akinek akkor már nem lett volna szabad a pályán lenni, nemes egyszerűséggel lekönyökölte a labdát bedobni igyekvő Vágit. Ezt már nem úszta meg, második sárga – piros. Ekkor elszakadt a cérna. A játékvezetővel az egész győri csapat Pintér Attilával az élen elkezdett üvöltözni. Itt szerény véleményem szerint a bírónak Pintért is el kellett volna küldeni a padról, de nem. Itthon nem. Külföldön más, ott nem tűrik Pintér kirohanásait, ezért ült a Maccabi ellen a díszpáholyban a kispad helyett. A Diósgyőr rászolgált az egyik pontra, kis szerencsével hármat is Miskolcra utaztathattak volna Győrből. Érdekes volt Pintér Attila meccs utáni nyilatkozata is: „A csapat mindent elkövetett a három pont megszerzéséért. Meg tudtuk volna nyerni a meccset, de kihagytuk a helyzeteinket. Köszönjük a szurkolók támogatását, szükség van rájuk a talpra álláshoz, hiszen emberhátrányban voltunk, és vezetett az ellenfél. Én nem szoktam a múlttal foglalkozni. Idejönnek holmi emberek, és osztják az észt. Jó lenne, ha a saját dolgukkal foglalkoznának. Ha jól tudom, a magyar bajnokságot mi nyertük meg. Még egyszer mondom, a csapat ma mindent megtett a győzelemért!” Nem tudni, kinek szólt a „holmi ember” jelző, ezek szerint vannak holmi állatok, holmi fű, holmi kapufa stb. Szólhatott ez Ricardo Moniznak, Tomiszlav Szivicsnek, Marco Rossinak, de akár szólhatott az újságíróknak, akik a Maccabi elleni gyalázat után merészelték kritizálni őt és a csapatát. Erről csak annyi a véleményem, hogy mindenki végzi a munkáját, ahogy Pintér Attila is, de ezt lehet intelligens formában is, nem úgy, mintha a falusi kocsmában lenne lóvásár után. Az mondja Pintér, hogy nem foglalkozik a múlttal, ők a bajnokok. Akkor viszont a bajnoki cím is a múlt, még hozzá a régmúlt, a csúfos BL kiesés viszont a közelmúlt. Egy viszont biztos, hogy a győri futballisták megfélemlítő módon futballoznak, sérülésveszélyesen, ráadásul ezt tudatosan és szándékosan teszik. Leonardot egy szándékos szabálytalansággal már hidegre tették hónapokra. Most Vági, vagy Seydi is hasonló sorsra kerülhetett volna. Ennek megakadályozására vannak a játékvezetők, akiknek erre fokozottan kellene figyelni, valamint a tomboló, ordító, káromkodó edzőt tessék szíves lenni a kispadról eltávolítani. Ilyenekre, gondolva a szándékos durvaságokra, illetve a felesleges hisztériázásokra, semmi szükség, nem futballpályára valók. Ezzel kellene az MLSZ Fegyelmi Bizottságának elsősorban foglalkozni, nem azt strigulázni, hogy a nézőtérről hányszor hallatszott be, hogy a szurkolók csúnyán beszélnek.

Vasárnap a Kecskemét-Honvéd meccsel melegítettünk. A Kecskeméttel Horváth Ferenc a tavasszal csodát művelt, most Bekő Balázson a sor. A Videoton egykori kiváló játékosa jól mutatkozott be. Teljesen megérdemelt 3-1-es győzelmet arattak a tavalyi bajnokság bronzérmese ellen. A Honvéd a Vojvodina okozta KO után csak szédeleg, a sors furcsa fintora, hogy a kecskeméti gólok sorát a Celik Niksic volt játékosa, Boris Bulajic szerezte, aki néhány hete az EL első körében játszott a Honvéd ellen, igen, azokon az elképesztő bundameccseken. A lilák jól erősítettek, mindhárom gólt vadonatúj igazolás szerezte, szemre is szépen játszottak. A Honvéd érthetetlen módon nem azt a kombinatív játékot játszotta, amit tavasszal megcsodáltunk, hanem előre ívelgették a labdát, majd arra rajtoltak, aki kapja, marja alapon. Egyedül Vécsei Bálintot lehet kiemelni, az egész meccsen jól játszott, sőt rúgott egy remekbe szabott gólt. A többiek mélyen tudásuk alatt játszottak, meg kell rázni a fejeket és azt a játékot játszani, amit korábban. És ez nem Lanzafame és nem Martinez hiánya miatt van.

Ezt követően Székesfehérvárra látogattunk, ahol a Videoton fogadta a Haladást. A Haladás jól kezdett, Radó kétszer is vezetést szerezhetett volna, de a Vidi újonc spanyol kapusa Juan Calatayud a helyén volt. Nagyon kellemes meglepetés, hogy egy 18 éves fiatal a Videotonban pompásan játszott. A Scholesnak becézett „vöröske”, a kazincbarcikai születésű Kleinheisler László bajnoki bemutatkozása ragyogóan sikerült. Már látom a közeljövő válogatottját, ahol együtt játszhat majd csapattársával Kovács Istvánnal. Kleinheisler egy ritkán látható bravúros gólt lőtt, ez klasszisteljesítmény volt, majd harcosságának köszönhetően oroszlánrészt vállalt a másodikban is. Remek bemutatkozás volt, őszintén gratulálok neki! Ezt követően a Haladásnak elment a kedve, igaz lőttek egy szabályos gólt, amit a bíró – helytelenül – annulált, de már szerették volna, ha vége lenne az egésznek. Ugrai Rolandnak ez hamarabb sikerült, teljesen érthetetlenül egy lesállás után, úgy, hogy volt már sárga lapja, elrúgta a labdát. Artner Tamásnak biztos volt hozzá néhány kedves szava és gyanítom, a büntetési tételt is meghatározta már.

A forduló záró meccse vasárnap este a Kaposvár debreceni vendégjátéka volt. A Rákóczi meglepően jól kezdte a meccset, hamar gólt szereztek, Bojan Vrucina pompásan emelt a teljesen feleslegesen kifutó, Vrucina és a kapu között félúton lévő Verpecz felett. Ekkor arra gondoltam, hogy a Loki sem tette túl magát a Strömgodseten, de a sors másképp döntött. A Kaposvár vezető gólja után három perccel Kovács Olivér lerántotta a gólhelyzetben az elesni is nagyon akaró Ibrahima Sidibét. Jogos tizenegyes és piros lap, Sidibe berúgta. Ezt követően, a Loki játékosai szívéről mintha egy mázsás kő gurult volna le. Remek játékkal 7-1-re verték az elemeire hulló Rákóczit. Kondás Elemért régen láttuk mosolyogni, most ez is megtörtént, nyilván az ő szívét nyomó szikla is legurult.

Ennyi volt az OTP Bank liga 2013-2014-es idényének első fordulója. Több tanulsággal is szolgált játékosoknak, szakvezetőknek, játékvezetőknek és szurkolóknak egyaránt. Kíváncsian várom a másodikat.

Sokakkal együtt én is szeretek ultizni. A betli ugye az a játék, ahol nem szabad egy ütést sem vinni. Piros betli ugyanaz jobb lappal, dupla pénzért, a rebetli pedig a tökéletes semmi lap négyszeres pénzért.

Ezt sikerült kupacsapatainknak elérni a 2013-2014 évi európai kupaszezonban. Abszolút negatív csúcsot állítottak fel, július 25-én este már nincs álló magyar csapat az európai kupákban. Ilyen még nem volt soha. Néhány éve azon sóhajtoztunk, hogy ugyan mikor éri már meg magyar csapat a kupatavaszt. Most a nyár végét sem. Szégyenteljes és felháborító.

Legkevésbé a Honvédot bántanám, egyrészt egy kört mentek, bár az első két meccs a legkevésbé sem hasonlított a futballhoz. Törölte mindenki a szemét, ilyen ordas, pofátlan bundát, amit a montenegrói Celik Niksic játékosai végrehajtottak, keveset lehetett látni. Az egyszeres válogatott kapusuk legnagyobb gondja az volt Kispesten, hogy miként ugorjon el a labda elől. Másrészt a Vojvodinával, a szerb bajnokság harmadik helyezettjével szemben ki ehet esni, a Honvéd legalább próbálkozott, de a Vojvodina jobb csapat, el kell ismerni, bár az 5-1 összesítés kissé túlzó. Az a véleményem, hogy ez a meccs Újvidéken ment el, csaknem 70 percet emberelőnyben játszva, nem lett volna szabad kikapni, nem hogy két góllal. Itt mentünk, buta gólt kaptunk és itt már mindenki tudta, vége.

A Videotonról mindenki azt gondolta, hogy simán továbbjut a montenegrói bajnokság hatodik helyezettje (!) a Mladost Podgorica ellen. Itthon pocsék játékkal egy izzadtságszagú 2-1-es győzelmet sikerült még valahogy összehozni. Podgoricán viszont felavatva az új, világoskék Nike mezt, a csapat kritikán aluli játékot nyújtott. Úgy játszottunk, mintha a Videoton játékosai utálnának futballozni. Még így is majdnem sikerült továbbjutni, de nem érdemeltük volna meg. Kapott a Mladost egy tizenegyest az utolsó percben, azzal az 1-0-lal továbbmentek idegenben lőtt góllal. A Videotonnál bajok lehetnek, ilyen rosszul ez a csapat évek óta nem játszott, ráadásul két egymást követő EL-selejtezőn. Ilyen játékért kár fizetni a drága profikat, légiósokat, ezt egy közepes NB II-es csapat is hozta volna. Ez a kiesés méltatlan volt a Videoton múltjához, nevéhez. A klub történetének legfájóbb és legszégyenteljesebb fiaskója volt. A játékosok hozzáállása pedig az egy Tóth Balázs - AirSanyi nem játszott -, kivételével a bányabéka valaga alatt volt.

A Győri ETO FC régen várt arra, hogy BL-selejtezőt játsszon. Most elérkezett az idő, az ellenfél az izraeli Maccabi Tel-Aviv volt. Kilátástalan, minden futballjátékot nélkülöző produkciójukra nincs semmi mentség. Az izraeliek lefocizták őket és játékban alázták a magyar bajnokot folyamatosan mindkét mérkőzésen. Ha csak egy kicsit jobban koncentrál a Maccabi vagy Lubos Kamenar nem véd mindkét meccsen elképesztő formában, kétszer 5-6 gólt is simán kaphattunk volna. Ekkora lenne a különbség az izraeli és a magyar bajnok között? Mert a látottak alapján két-három osztály is volt a csapatok között. Kiábrándító, elkeserítő volt ezt látni.

Beszéljünk a Debrecenről. A kinti meccset ugye nem láthattuk. 2-2 lett, ezzel itthon tovább kellett volna jutni. Az a gyanúm, hogy a norvég Strömgodset az első meccsen még túlságosan tisztelte a néhány éve még BL-főtáblás Lokit. Csak ez a Loki már nem az a Loki. Ez a Loki egy kényes sztárocskákból álló lányok gyülekezete, akiknek talán még a Videoton podgoricai „teljesítményét” is sikerült alulmúlni. Nyíregyházán a Loki a nem túl acélos norvég Strömgodsettől 3-0-ra kikapott, teljesen megérdemelten. Ezt a pocsék, szurkolóbosszantó produkciót nehéz lesz megmagyarázni.

Az a helyzet, hogy jelenleg az ország jelentős része napi anyagi problémával küszködik, örülnek az emberek, ha étel jut az asztalra. A látott sztárocskák, és itt most nem a Honvédra, vagy a Honvéd fiataljaira gondolok, hanem a Győr, a Videoton és a Debrecen „profijaira”, nem tudom mennyit keresnek, nem is érdekel, de bármennyit is kapnak, túl vannak fizetve. Ezért a produkcióért nekik kellene fizetni pályahasználatért, a villanyért és a meleg vízért. Valamint, amíg nem köszörülik ki a csorbát, az ő költségükre kellene a nézőket beengedni a stadionba. Ezek után nem elvárható, hogy a nézők fizessenek ezért az indolens hozzáállásért, borzasztó fociért. A futball valahol szórakoztató ipar. Itt a nézők nem szórakoztak...

Most kezdődik a bajnokság. Nagyon szomorú lennék, ha ezzel a játékkal és hozzáállással ezek a játékosok és csapatok lennének a bajnokság élcsapatai. Mert erre nincs más jelző, csak az, amit Nyíregyházán az elkeseredett Loki-hívek, Podgoricán pedig az odautazó fanatikus Vidi-szurkolók skandáltak: „kurva gyenge”. Igen az volt. Szégyellje magát mindenki, akinek ebben része volt.

Már amikor kirobbant a botrány, tudtam, hogy fogok írni Szepesi Niki „Én, a szexmániás” című könyvével kapcsolatban, de addig nem akartam, amíg el nem olvastam az egészet. Nos, ez a mai napon megtörtént, így közreadom a meglátásaimat az egész botrányról, benne az én, természetesen abszolút szubjektív véleményemmel. Előre bocsájtom, hogy amit a könyvben leírtakkal és arra való reakciókkal kapcsolatban megállapítok, az csupán vélelmezés, én is csak találgatok mi történhetett valójában.

A könyv már a megjelenése előtt is felkorbácsolta a közvéleményt, de arra nem sokan számítotak, hogy ennek az olvasmánynak nem az a lényege, hogy Szepesi Niki mikor, kivel, hol és hányszor kefélt. Egy férfi, ha annyi hódítással bír, akkor az apja büszkén veregeti a vállát, mondogatja, hogy „az én fiam”. Ha ugyanilyen esetben egy nőről hasonló dolog derül ki, azt gondolkodás nélkül lekurvázzák, az anyja sem emlegeti büszkén, hogy az „én lányom”. A nemi szerepek még nem egyenlítődtek ki, de az ezzel kapcsolatos történések és események határozottan ebbe az irányba tendálnak. Csak példaképpen, az én gyerekkoromban, ha úgy öltöztem át pizsamára, hogy közben teljesen meztelen voltam, a nagyapám azonnal rám szólt, hogy. „már megint disznólkodsz!”. Tehát akkor húzhattam le a gatyát, ha a felső már rajtam volt és fordítva. Eszembe jut egy filmrészlet, amiben azt mondja az egyik szereplő, hogy „nyolc gyermeket nemzettem neki, de még a köldökét sem láttam”.  Nos, ennek a világnak már vége, akkor is, ha egyeseknek ez nem tetszik. Korai tinédzserként a fiúk közül valaki kerített egy pornóképet egy széttárt lábú nőről, igen azt a pocsék minőségű, fekete-fehér, fénylő fotópapíron lévőt, ami már össze volt töredezve a gyakori használattól. Mindannyian akkor láttunk először vaginát. Voltunk vagy 12-13 évesek. Most az interneten, a televízióban tetszőlegesen lehet igény szerint ilyen képeket, filmeket nézni a nap 24 órájában. A mostani gyerekeknek ez már nem okoz problémát. El fog jönni az idő, hogy az ember a maga, illetve más nemi szervére is úgy fog tekinteni, mintha a karjára, az orrára vagy más testrészére tekintene. Ugyanis a szexualitást önmagában nem váltja ki a meztelenség, ahhoz kellenek egyéb kémiai folyamatok mindkét félnél. A naturistáknál sem halottam soha arról, hogy erőszakos cselekmények történtek volna a közösségükben.

A könyvben foglaltak miatt a bulvársajtóban számtalan cikk jelent meg. Az elektronikus sajtóban ugye megvan a kommentezés lehetősége, amivel élnek is sokan. A nicknevük mögé bújva gyalázkodnak, pocskondiáznak, közben igazán kíváncsi lennék rá, valójában kik is ők, milyen morális alapjuk van, hogy Nikit lekurvázzák. Biztosan vannak köztük úgynevezett bérkommentezők, akik csak a hangulatot korbácsolják fel, de el tudok képzelni leamortizált, irigy asszonyokat is, akiknek nem fér a fejükbe, hogy ez a lány hogy jött össze ennyi pokolian jól kinéző sztárral, akiknek ők is gondolkodás nélkül adnák oda magukat, közben nekik csak a mellettük horkoló és fingó mólés férjük jut, már ha egyáltalán nagyritkán hajlandóak rá.

A tévedés ott van, hogy a kurva ellenszolgáltatásért ad szexuális szolgáltatásokat, kurva az, aki férjhez megy, vagy csak együtt van egy olyan dúsgazdag, tehetős férfivel, aki az apja-nagyapja lehetne. Kurva az a beosztott, vagy titkárnő, aki az állásáért, előmeneteléért, jutalomért létesít szexuális kapcsolatot a főnökével. Kurva az a színésznő. aki a szereposztó díványt vesz igénybe az általa kívánt szerepért, valamint kurva az a feleség, aki csupán az ő anyagi biztonságáért fekszik le a már rég utált férjével. Valamit kurva, jelzem a legtisztességesebb kurva az összes eddig felsoroltak közül az a nő, aki pontosan elmondja, hogy milyen szexuális szolgáltatásért mennyi tiszteletdíjat kér, majd ennek átnyújtása után ezt végtelen profizmussal teljesíti is.

Szepesi Niki amiket tett, nem valamilyen haszonszerzés céljából tette. A merő élvezetért. Ebből adódóan Niki nem kurva, ez nyilvánvaló, a könyv címe is csak reklámfogás, szerintem nem szexmániás, Szepesi Niki egy tökös csaj, aki férfi szemmel tekint a szexualitásra, imád hódítani, ő afféle Donna Juanna.

Nyilván csak a hódítás vezérelte Nikit akkor is, amikor becserkészte magának a könyvben ugyan nem nevesített, nyilvánvalóan azonosítható Szabó Bencét, az egykori kardvívó olimpiai bajnokot. Amikor Szabó Bencét megkérdezték arról, hogy mit szól a könyvben leírt balatoni kalandhoz, azt válaszolta, hogy: „Engem nem érdekel egy volt harmadosztályú sportoló szánalmas kapálózása…”. Ez Szabó Bencére vall, ezzel gyakorlatilag beismerte, hogy a leírt dolog igaz. Másik kérdés az, hogy hogyan merészel volt harmadosztályú sportolónak minősíteni egy Európa-bajnoki bronzémest, Magyarország örökös bajnokát. Ha az öreg kandúrnak kellett a fiatal punci, akkor ehhez úriemberként kellett volna hozzáállni. Ez nem megy nála mindig, sőt. Egy SportTV-ben leadott riportban Nagy László, egykori kiváló válogatott labdarúgónk beszélt 1997-ről, amikor kirúgták az Újpest kispadjáról. Szakmai dolgon vitatkoztak össze Szabó Bencével, aki akkor az Újpest FC ügyvezető igazgatója volt. Hogy hogyan kerül egy futballklub élére egy kereskedelmi és vendéglátóipari végzettséggel bíró egykori olimpiai bajnok vívó, az is megérne egy misét. Tehát összeszólalkozott Nagy László és Szabó Bence. Szabó Bence ezt kikérte magának és azt mondta Nagy Lászlónak, hogy így nem lehet vele beszélni, ő egy olimpiai bajnok, mire Nagy László közölte, hogy ő is olimpiai bajnok, csak nem egy olyan sportágban, amire 50 ember kíváncsi. Több dolgot le lehet szűrni ebből. Szabó Bencének fogalma sem volt, hogy Nagy László már akkor olimpiai bajnoki címet szerzett, amikor ő nyolcéves volt. Ha már Szabó Bence a szánalmas szót használta, így most én is azt használom azzal kapcsolatban, hogy nem tudta a beosztottjáról, hogy ő is olimpiai bajnok. Úgy látszik Szabónál az olimpiai mozgalom 1988-ban kezdődött és 1996-ban fejeződött be. Egy másik beszélgetős műsorban, szintén a SportTV-ben az Újpest futballcsapatáról volt szó, akkor azt kifogásolta, hogy minek igazolták oda az izraeli Zadin Yarist, mikor pontosan olyan fizikai paraméterei vannak, mint az ő fiának. Ez olyan vérlázító baromság, hogy csak kapkodtam a levegőt. A jövő eldöntötte a vitát, ifj. Szabó Bencét eltanácsolta az Újpest, a szezont a kieső Eger csapatában perememberként játszotta végig, még akkor is, amikor már edzéslehetőségük sem volt. Zadin Yaris pedig Belgiumba igazolt. A transfermarkt.de alapján Yaris ára 200 000 €, ifj. Szabó Bence 75 000 €. Ha Szepesi Niki harmadosztályú sportoló, akkor az ő fia hányad osztályú? Csak mellékesen tenném hozzá, hogy 1978-ban nekem és gyanítom még jó pár embernek is pontosan ugyanazok voltak a fizikai paramétereink, mint Törőcsik Andrásnak. Mégis Törőt vitte Baróti Lajos bácsi Argentínába. A megoldás egyszerű: Törő tudott focizni és ez a játék erről szól. Szabó Bencének vissza kellene venni ebből a gőgös, nagyképű modorból, ha valamit tett, azt vállalnia kellene, senki sem kövezné meg ezért, legfeljebb otthon kellene ezzel elszámolnia. Valamint ismerne kellene Magyarország olimpiai bajnokait, a sportágak örökös bajnokait, a világversenyek érmeseit, különös tekintettel azokra, akik mögé is került, na nem birkózó versenyen 1 pontért, hanem intim helyzetben. Minden sportoló, sportvezető és sportkedvelő magyar számára megnyugtató lenne, ha a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára nem lenne ennyire elszállva magától, még akkor sem, ha kevés embernek adatott meg, hogy háromszoros olimpiai bajnok legyen. Ez a feladat mást kíván. Alázatot és kevesebb, sokkal kevesebb egót.

Itt nagyjából véget is érne ez a poszt, ha csak ennyi lett volna ebben a könyvben. Sajnos nem csak ennyi volt. Az eddigiek csak egy babazsúrhoz volta hasonlíthatók.

„Volt egy stábtagunk, egy alacsony, kerti törpeszerű emberke, nagyjából ötven és hatvan között. Na most, ha azt mondom, hogy szexuális játékokat űzött velünk, akkor biztosan nem hiszed el, pedig így volt. Mentünk hozzá kezelésre, és ő a szájába vette a mellbimbónkat, szívta, szopogatta, nyalogatta, aztán csókolgatta, puszilgatta a puncinkat is. El tudod ezt képzelni? Elhiszed, hogy ez velünk, sportolókkal, ott az uszodában megtörténhet? Pedig megtörtént. Ez a kis nyáladzó, perverz férfi megkérdezte, hogy megcsókolhatja-e a mellemet. Azt hittem, rosszul hallok, de mire tiltakozhattam volna, már ott volt a szája, a nyála, ott lihegett, aztán levette a fürdőruhát, mintha abban legalábbis nem tudott volna masszírozni, a fenekemet simogatta, a nyelvével érintette, majd a puncimat nyalogatta.”

Eddig az idézet a könyvből, ami kis túlzással felfordította a világot. A leírás egyértelműen Bacsa Istvánra, alias Kicsi bácsira, az úszóválogatott, és a Bp. Spartacus gyúrójára illik. Természetesen, mint ahogy ez ilyenkor szokás, óriási volt az érintetteknél a felháborodás, a fenyegetőzés. Ellenben jelenkezett Kicsi bácsi unokahúga, akivel szintén a fenti idézetben leírt dolgokat csinálta gyúrás közben. Ügy nem lett belőle, de a család megszakította vele a kapcsolatot. A bulvársajtó keselyűként csapott le a dologra. Turi György mesteredző, a Cár, annyit nyilatkozott, hogy ő erről semmit sem tudott, aztán azt elismerte, hogy néha megverte Nikit, majd hallgatásba burkolózott. Nincs is rosszabb annál, amikor egy kívülről példás családi életet élő családról kiderül, hogy a köztiszteletben álló kedves papa brutálisan veri a feleségét és a lányait folyamatosan erőszakolja. Körülbelül ilyen hangulat alakult ki ezzel kapcsolatban. Napról napra valami új mindig kiderült, de semmi sem Bacsa és Turi érdekében, vagy védelmében történt. Lépni kellett. 22 úszó nyilatkozatot tett: „A levelet jegyző olimpikonok és válogatott sportolók mélységes felháborodásuknak és megdöbbenésüknek hangot adva deklarálni kívánták azt is, hogy "a megjelent rágalmak, az elferdített tények az igazságérzetünket sértik", s a legteljesebb mértékben kiállnak az őket "a múltban és/vagy a jelenben felkészítő és segítő szakemberek emberi és erkölcsi tartásáért és példamutatásáért".

Ennek a levélnek a stílusa, valamint a tartalma kísértetiesen hasonlít arra, amikor az átkosban a szovjet elvtársak parancsára az MSZMP KB Agit-Prop Főosztálya vagy Osztálya, vagy nem tudom mije, elkészítette a tiltakozást valami ellen. Mindenki tudta, hogy mi történt, de a szovjet elvtársaknak nem lehetett ellentmondani, így a „béketábor” tiltakozott.

Érdekes megnézni a tiltakozó úszókat, kik is írták alá a levelet. Kezdetnek annyi, hogy 14 férfi és 8 nő. A 14 férfi, köztük a két Pulai fiú, Turi nevelt fiai, Kovács Roland, aki Eindhovenben cigánykurvázta Nikit, valamint hű fegyverhordozója Kozma Dominik. Ők ketten, Nikit idézve, a gazdag fiúk, akiknek csak megszületni volt nehéz. Cseh László és Güttler Károly, akik nyilván úgy érzik, tartozásuk van Turi felé, valamivel kompenzálni kívánták az értük tett munkát, vagy ők ezt, lévén férfiak, nem tapasztalták. Bizony, kiborult a bili és most kollektívan kell felmosni a szart, A fiúkkal nem érdemes foglalkozni igazán nem bizonyítanak semmit, ha csak azt nem, hogy fiúkra nem gerjedt az öreg masszőr. A 8 nőt, akik szintén aláírtak, felsorolom: Molnár Erika, Kádas Vivien, Dobár Éva, Buth Zsuzsanna, dr. Ökrös-Fekete Szandra, Lipcsei Krisztina, Balyi Györgyi, György Réka. Bevallom őszintén, igazán a neve csak némelyiknek rémlik halványan. Egyre valószínűbb, hogy a fiúk aláírták a bajtársi szövetség jegyében, a lányokat meg valahogy összeszedték, talán olyanokat is, akiket Kicsi bácsi soha nem is gyúrt. Szánalmas egy próbálkozás. Kíváncsi lennék rá, hogy miért nem írt alá Kovács Ágnes, Egerszegi Krisztina, Dara Eszter, Risztov Éva? Egy biztos, csak a fiúk közül vannak olyanok, akik felnőtt világversenyen érmet nyertek. Arra is kíváncsi lennék, hogy Kovács Emese 2008 októberében Turihoz igazolt, majd miért ment vissza régi klubjához pánikszerűen 2009 márciusában. És persze ő sem írt alá. Lehet, ők azért nem írtak alá, mert tudták az igazságot és ebben a hazugságban nem akartak részt venni? Sok-sok titok megválaszolatlanul…

„Otthon persze szóltunk többen is, hogy itt valami nem stimmel, hogy ez nincs benne a kezelésben, hogy nem értjük, miért csinálja mindazt az a pici ember. Jöttek is a szülők, szóltak a Cárnak,s a perverz disznó egy időre abbahagyta a kéjelgést. Majd újrakezdte. Megint szóltunk a Cárnak, és nem hiszed el, de ő akkor azt mondta: „Hagyjátok már az állandó siránkozást, nem tudok mit csinálni, varrjátok be a pinátokat... Varrjátok be a pinátokat? Ezt a mondatot soha nem fogom elfelejteni, itt visszhangzik a fejemben, a lelkemben.”

Ennyit arról, hogy Turi nem tudott a dologról, de hogy ezt így reagálja le, azt minden határon túltesz. A kislányok már nem mertek otthon szólni, amikor szóltak, azzal sem értek el semmit, így hangtalanul tűrték a megaláztatást, a brutalitást, mert azt gondolták, ez az olimpiai arany ára, amire ők és a szüleik olyan nagyon vágynak.

„De nem csak a három pofon jelentette a szörnyűséges emléket. Egyszer, valamiféle gyakorlatot végeztem az edzőteremben, akkor már borotváltam a puncimat, így voltunk ezzel valamennyien, csajok. Lassan ifjú nővé cseperedtünk. Csináltam a gyakorlatot, odajött hozzám a Cár, egy korábbi úszóbajnok társaságában. Lehúzta a melegítőnadrágomat, félrehúzta a fürdőruhámat ott lent, és azt mondta neki: Nézd már, milyen szépen leborotválta a punciját...”

Már értem, miért nem lépett közbe Turi Kicsi bácsi pedofil tetteit megakadályozván. Mert ő sem volt sokkal különb. Igaz nem volt pedofil, de perverz igen. Ha ezt megcsinálta volna az ország bármelyik testnevelő tanára bármelyik diákjával, már aznap este az ügy a TV Híradókban szerepelt volna, majd valószínűleg eltiltják a tanári munkától, kvázi elveszik a diplomáját. Itt nem, itt mindent meg lehetett csinálni. Turi mindenkit megnyugtatott, már nem veri a sportolóit, ezt kivette a  pedagógiai eszköztárából. Ne felejtsük kis gyereklányokat vert brutálisan. Hát ez az ember ne beszéljen pedagógiáról, mert ezzel vérig sérti az ország összes testnevelő tanárát, akik ugyan bajnokokat nem nevelnek, de szívvel, lélekkel, szeretettel, hivatástudattal végzik a munkájukat minden áldott nap sokkal, de sokkal kevesebb pénzért, mint ő.

Kicsi bácsi 2003-ban vonult nyugdíjba, elmondása szerint annak idején még Rákosi elvtársnak is nyújtott masszázs szolgáltatást. Hogy miért őt választották, nem tudja. Én sejtem. Örültek nagyon, amikor találtak egy olyan masszőrt, aki még Rákosinál is kisebb. Bármi történt, már büntetőjogi felelősségre nem vonható. A felmerült bűncselekmények felső büntetési tétele 8 év szabadságvesztés. Amikor ezek történtek, Szepesi Niki 13 éves volt, tehát 13 éve volt, az ügy elévült. De attól még megtörténtek. Azt írták a huszonkettek, hogy Szepesi Niki könyve beláthatatlan károkat okoz a magyar úszósportnak. Szerintem az okozott beláthatatlan károkat a magyar úszósportnak, hogy ezek egyáltalán megtörténhettek, hogy ezeket kollektívan eltusolták és az asztal alá söpörték. Ezt 13 évvel ezelőtt kellett volna lerendezni véglegesen, de akik megtehették volna, nem tették. Nem tették, mert nem állt az érdekükben. És ez is bűncselekmény, és ez is elévült. Valamint lehetőleg hagyjuk azt a kommunista tézist, hogy amiről nem tudunk, vagy nem beszélünk, az nem is történt meg. Eleget szenvedtünk emiatt. Az is megengedhetetlen, hogy az úszóválogatott egyes kivételezett tagjai nyíltan rasszista módon viselkedjenek, ezt azzal megússzák, hogy SMS-ben, névtelenül bocsánatot kérjenek a sértettől. Ott is keményen küzdenek a rasszizmus ellen. Rasszizmus nem lehet az úszóválogatottban, kivéve a gyevi bírót.

Lehet, hogy Turi kiváló úszóedző, de én nem hinném hogy van épeszű szülő, aki a gyereklányát ezek után rábízná. Egy lánykának sincs szüksége arra, hogy az uszodában az edzője büdöskurvázza le, vagy az úszódresszét a nemi szervénél felnőtt férfiak előtt húzza oldalra, azt már szándékosan nem írom le, hogy megverje, mert az már kikerült a „pedagógiai eszköztárából. Elképesztő és felháborító, hogy ilyen megtörténhetett. Gyárfás Tamásnak is sok dolga lesz ezzel, mivel ez az egész történet már az ő elnöksége alatt történt. A néhai Napkelte SportPlusz rovatában előszeretettel izzasztotta a botrányba keveredett sportolókat, sportvezetőket. Most ezt a saját fészkében kellene csinálnia, már ha lenne Napkelte, illetve SportPlusz a tévében.

Szepesi Nikit megviselte az élet, már pici gyermekkorában megjárta a mennyországot és a poklot, egyik napról került a fényűző gazdagságból a mélyszegénységbe. Egész eddigi életében úszott, dolgozott keményen a céljaiért, tűrte a szexuális perverziókat a fizikai és verbális bántalmazásokat. Senki ne vesse meg, előbb talán képzelje magát az ő helyébe, már ha van egy kis intuitív képessége. Az hogy megírta ezt a könyvet, arra mindenképpen jó, hogy ilyen dolgok ne történhessenek meg soha a jövőben, hogy a sport egészséges embereket neveljen, a könyv többi része, hogy kivel, hányszor, mikor, na azzal törődjön a bulvármédia. Azt felbecsülni sem tudom, hogy ezeknek az úgynevezett Turi-féle „bevált pedagógiai módszereknek” köszönhetően hány gyerek hagyta abba az úszást, a szexuális zaklatás kiben okozott maradandó károsodásokat, kinek vannak mentális gondjai a mai napig is és kinek tették tönkre a szexuális életét a molesztálások. Lehet, hogy ezek az adatok is egyszer, ha apránként is, de nyilvánosságra kerülnek. Tudomásul kell venni, hogy nem minden gyerekből lesz bajnok, de a sport egészségre nevel. Neveljünk bajnokokat, de akikből nem lesznek azok, azokból is egészséges felnőtteknek kell lenni. Valamint a bajnokok se ilyen áron legyenek bajnokok.

Most kell a kuplerájt kisöpörni, kifesteni és új alapokra helyezve elkezdeni a munkát.

Puhl Sándor az 1994. évi VB döntőjében

Hamar László, Puhl Sándor egykori állandó partjelzője a rangado.hu portálnak elgondolkoztató riportot adott.

Az örök kérdés, ami a jelenlegi magyar futball kapcsán a legtöbbször felmerül az, hogy kik játsszanak a magyar csapatokban. Olcsó légiósok, vagy drága magyarok, vagy fiatalok. Nehéz a kérdés. Mihez képest olcsók a légiósok. Azt szokták mondani, hogy magyar futballistát venni drágább, mint légióst. Ezt el is hiszem, bár az a gyanúm, hogy azokat a légiósokat, akik a magyar fiataloktól jóval olcsóbbak, nagy kár idehozni bármelyik együttesnek.

A Pakssal és a Szombathelyi Haladással ez ügyben nem érdemes foglalkozni, itt nincsenek légiósok. A Budapest Honvédnál remekül mennek a dolgok. A Magyar Futballakadémiára járó, vagy az éppen ott végzett fiatalokat folyamatosan építik be az együttesbe. Már gyakorlatilag állandó kezdő ember lett Vécsei Bálint, Baráth Botond, Vernes Richárd – ha egészséges, de többen is kopogtatják, sőt mi több rugdossák az első csapat ajtaját. Például a Bobál ikrek, Nagy Gergő hamarosan szintén alapemberré válhatnak. Másik kérdés a Honvédnál, hogy ettől függetlenül rengeteg a légiós. Nézzük meg, hogy ki az, aki említésre méltó és ki az, aki ezek közül szerződésre érdemes. Gyanítom, ezek a fekete legények ingyen érkeznek, tulajdonképpen egy tányér meleg étel és egy dikó a Duna-parti csónakházban már remek nekik. Szerintem Mr. Hemingway úgy gondolkozik, hogy minden ingyenes afrikai fiút kipróbál, hátha talál közöttük egy gyémántot, akit aztán jó pénzért el tud adni. Gyémánt eddig nem volt, csiszolatlan viszont van jó pár és azok hála istennek magyarok. Meggyőződésem, hogy hamarosan ezek a fiúk a magyar válogatottat fogják erősíteni. A jövőjük azon múlik, hogy most hogy tudnak kifejlődni. Szarvashiba lenne most külföldre, padra szerződni, az egész karrierjüknek annyi lehet akkor. Láttunk már 2-3 év múlva hazakullogó sztárjelölteket, akik aztán Siófok szintű csapatokban lettek kiegészítő emberek. Tchami évek óta nem üti meg a Honvéd szintjét. Lovric sokat tett a csapatért, de jövőre már ő sem férne be nálam a keretbe. Ignjatovic talán még egy évet maradhatna. King, Johnson, Diarra, Diaby haza, Tandia, a hentes szintén. Leandro Martinez viszont kell, fiatal, remek focista, kitűnően megértik egymást Baráthtal, Vécseivel és Vernessel. Davide Lanzafame számomra a legnagyobb rejtély. Mi a büdös francnak kellett idehozni egy beismerten bundázó olasz játékost? Még nem tudni, hogy ez a klubnak és a játékosoknak milyen morális veszteséget fog okozni. Azt sem értem, hogy a kommentátoroknak és a szakértőknek miért kell őt sztárolni? A játéka is olyan volt ő maga. Műeséshegyek, igaz ebből egyet be is fújtak 11-esnek. Egy 11-est kihagyott, majd minden pontrúgást neki kellett elvégezni, ha más akarta, cirkuszolt. Töménytelen ziccert kihagyott, ő került helyzetbe, mert neki kellett passzolni. Az ominózus 11-esnél, ahol kiállították, jókorát lökött Vécsein. Hogy jön Lanzafame ahhoz, hogy így viselkedjen? Olyan módon nézi le a magyar játékosokat, hogy már az is csak köszönhető, hogy nem köp le senkit. Őszintén remélem, hogy nagyon hamarosan eltakarodik a magyar futball közegből ez a csaló jellemtelen ember. Jelzem, Lanzafame nélkül az elmúlt két mérkőzésen sokkal jobban játszott a Honvéd, mint előtte, igen az akadémistákkal. Ez lenne a jövő. Az is megérne egy misét, hogy a történtek után hogy kapott játékengedélyt? Az MLSZ-nek nem kellett volna kiadni azt, amíg nincs ítélet az ügyben. Ha Aczél Zoltánt nem illette meg az ártatlanság vélelme, akkor talán ezt a nagyképű olaszt sem kellett volna, hogy megillesse. Ha a fentebb leírtak bekövetkeznének, talán megbékélne a kispesti közönség, mégiscsak nevetséges, hogy a Megyeri úton több szurkolójuk van, mint Kispesten.

Nézzük a Fradit. Véleményem szerint Besic, Alempijevic, Somalia, Cukic, Leonardo, Aborah és Jenner üti meg a Ferencváros színvonalát. Bönig, Otten, Martinus, Klein, Peric nyugodtan mehet a lecsóba, többet kell játszatni Orosz Márkot és vissza kell hozni Mátét, valamint még néhány minőségi igazolás szükséges. Leonardot nagyon sajnálom a sérülése miatt, de ő is kellően nagy arccal érkezett a magyar bajnokságba Azt gondolta, hogy itt még úgy senki sem cselezett így, mint ő, eladta a labdát, leült a fűbe, vitatkozott. Helyette futballozni kellett volna, és hallgatni, akkor talán nem provokálják, mert felesleges lett volna, így taktikai fegyverként használta több csapat, főleg a Haladás.. Azt gondolta Leonardo, hogy ilyet a magyarok, mint ő még nem láttak. Elmondanám, hogy aki járt még kettős meccsekre a Népstadionba, tanúsíthatja, hogy a négy ott és akkor játszó csapatban (Fradi, Honvéd, Újpest, Vasas) ezelőtt 30 évvel és régebben csapatonként 4-5 játékos garantáltan jobb futballista volt tőle, és 2-3 akkor jobban is játszott, mint ő valaha a Fradiban. Nagy penge, de az a véleményem, hogy az új szerződés, az becsületbeli ügy a klub részéről. Ezt a gesztust azonban Leonardonak kell viszonozni, mert eddig sok hasznára nem volt a csapatnak. Volt néhány szép szólója, több százszázalékos gólhelyzetet kihagyott. Gólpassza nem volt a bajnokságban, rúgott egy olyan gólt, amit Vazul néni a földszint 2-ből virágos világoskék otthonkában, fehér szandálban barna zoknival is berúgott volna. Szóval, ha nem sérül meg Győrben, nem biztos, hogy az első csoportba sorolom.

Debrecenben, úgy gondolom Verpecz bebizonyította, hogy nem kellenek nekünk délszláv kapusok. Kell egy magyar második kapus, Novakovic és Poleksic is mehet, ahová akar. Ramos már Szlovákiában sem kellett több csapatnak, aztán Nyíregyházára jött. Hogy mit láttak benne, nem tudom. Ritka alattomos és tuskó futballista, Simac túlhaladt a pályafutása zenitjén. Szerintem csak Coulibaly és Sidibe az, akiért érdemes fizetni, esetleg még egy egészséges Selim Bouadláról lehet szó. Senki más, jöjjenek a magyar srácok.

Az új bajnoknál nagyon sok az idegenlégiós. Jobban örülnék igazán magyar bajnoknak kevés idegennel. Győrben Stevanovic visszavonulására számítva, vele már nem foglalkozom, remélem marad Győrben az edzői stábban. Akit marasztalnék a külföldiek közül, az Trajkovic, Kink, Kamber, Svec, Kronaveter, valamit Strestik. Én hiszek neki, hogy nem akart szándékosan sérülést okozni. A többiek viszont töltelék emberek, ilyenek nem kellenek a magyar bajnokcsapatba. Minőségi játékosokat kell igazolni, ezeket meg útjukra bocsájtani.

A Videotonban a 24-es keretben 10 magyar játékos van. Megérdemlik, hogy felsoroljam őket: Szekeres Adrián, Szolnoki Roland, Juhász Roland, Zsótér Donát, Tóth Balázs, Kovács István, Gyurcsó Ádám, Haraszti Zsolt, Nikolics Nemanja és Torghelle Sándor. Az edzői stáb csak spanyolokból és portugálokból áll. Nem csodálom, hogy ezt csapatot a fehérváriak kivételével finoman fogalmazva, nem kedveli az ország többi része. Fogalmam sincs, mit kellene tenni. A portugál és spanyol stáb hajlandó-e egyáltalán magyarokkal foglalkozni? Nos, azt sem tudom. Annyit még a magyarokról, hogy Zsótér Donátra nem emlékszem, hogy játszott volna bajnokin, Haraszti és Nikolics sérült, Szolnoki meg olyat hibázott Debrecenben, hogy most biztos kihagyják. A Videoton meglátásom szerint Kovács Kokó zsenialitása és AirSanyi lelkesedése miatt nézhető és szerethető nem fehérvári magyar számára.

Az MTK-ban a védelemben Dragan Vukmir nagyon hasznosan játszott, ahogy Rafa Wolfe is. Két éve pont azért esett ki az MTK, mert nem voltak idősebb, rutinosabb játékosok, most vannak. Ha Hegedűs nem sérül meg, valószínűleg Groppioni nevét sem ismerjük meg. Az MTK jól van így, ahogy van, csak már nem láttam a múltkori hazai meccsükön sem Gedeont, a libát. Nekem hiányzott a szellemes kabalaállat.

Kecskeméten nincs sok légiós, de én azért őket is megfelezném. Vukaszovicsot hagynám, ő néhány meccs alatt nagyon jó benyomást tett rám, de Ebala, Diaz, Joszeliani és Szalámi Jenő játékát nem erőltetném Kecskeméten. Vukaszovicson kívül Yannick, Savic és Burgos játékára igényt tartanék Horváth Ferenc helyében, már ha megteheti, hogy alakítson a kereten, mert az elküldöttek helyett nyilván magyar fiatalokat igazolnék, bár ha az öreg bútordarab, a hűséges kecskeméti Litsingi télen eligazolt egy nem túl veretes cseh csapatba, akkor nem tudni, milyenek az anyagi lehetőségek. Jellemző, hogy a házi góllövőlistát még mindig Litsingi vezeti Kecskeméten.

Újpest a másik csoda. Nem tudom pontosan hány ember fordult meg a liláknál ebben a szezonban, de ha valaki összeszámolja, érdekelne. Egy biztos, ilyen szedett-vedett társaság soha nem volt még Újpesten. Ezt az eredményt úgy is elérték volna, ha az ifivel kiegészülnek és az összes légióst elzavarják. Csak ezt nem lehet, belga a tulaj. Mindenesetre Kabát Péter és Balajcza Szabolcs nélkül ez a csapat a Pápa után végzett volna, de lehet, hogy a Siófok is megelőzi. Komoly átalakításokra lesz szükség, hogy a csapat közelíthessen régi eredményeihez. Igazából a légiósok közül csak Christet és Vasiljevicet és talán Iandolit hagynám meg. Ha valaki esetleg Antónra gondolt még, ő szerintem egy abszolút megbízhatatlan belső védő, meccsek mentek el rajta. A többi pedig erősen kommersz futballista. Nem lehet jó mostanában újpesti szurkolónak lenni.

Diósgyőr még mindig abból él, hogy milyen jó spanyoljai vannak. Voltak, jelentem. Luque visszavonul. Gallardo és Fernandez javarészt csak árnyéka önmagának. A szlovákok semmivel sem jobbak, mint a helyettük a padon ülő magyarok. Ha Rakaczki Bence egészséges lenne, Rybanskynak sem lenne esélye a kapuba kerülni. Bence tünetmentes, reméljük lassan elkezdhet edzeni. Van jópár nagyon tehetséges fiatal Diósgyőrben. Ne felejtkezzünk a lábadozó Csirszki Martinról. Most debütált 17 és fél évesen az NB I-ben Szabó Balázs és még olyan csatára is van a miskolci csapatnak, mint Icsó Zsolt, aki a felkészítési meccseken zsákszám lőtte a gólokat. Diósgyőrben a fiatalokra kell építeni, ha hoznak helyettük néhány tucat szlovákot-ukránt, akkor a kiesés ellen kell küzdeni a miskolciaknak. Ha bedobják a mély vízbe a fiatalokat, okosan vegyítve a rutinos játékosokkal, lásd Honvéd, akármi is lehet belőle.

Pápán csak néhány külföldi van, viszont a csapat játéka erősen függ Maric játékától. Ha neki nem megy, a csapatnak sem. Hatalmas szerencséjük, hogy az Eger így járt, illetve a Siófok későn ébredt. Azt viszont már nem merném nagy pénzben lefogadni, hogy ha nem változtatnak a játékoskereten, akkor jövőre nem esnek ki, plusz még lesz vagy három edzőváltás. A többi légiós tucat, jobban járnának magyar fiatalokkal, olyanokkal, akik talán nem férnek be nagyobb csapatokba, de itt játéklehetőséget kapnának.

Kaposvárott sem maradna sok légiós, ha rajtam múlna. Pedig sokan vannak. Hajduch, Okuka, Pedro Sass, Safaric és Pavlovic maradhatna a keretben. Mindenki másnak lapát. Vrucinának kettő. Ilyen talentummal és fizikai adottságokkal ekkora alibizést én még nem láttam. Amikor gólt rúghatott volna is inkább műesett. Hajrá fiatalok!

Pécsett nem kell mondanom, hogy kit tartsak meg, Matyi Dezső jó szokásához híven úgyis kirúg majdnem mindenkit. Csak az lenne a kérésem hozzá, hogy ne levitézlett délszlávokat, hanem magyar fiatalokat igazoljon. Egyébként a csapat legnagyobb hibája az, hogy a vezetőedzőt nem Mészáros Ferencnek hívják, de ugyanezt mondtatnám Diósgyőrben Benczés Miklósra. Az ő kirúgásuk volt mindkét klub vezetésének legnagyobb hibája az elmúlt 10 évben.

Egerben kis túlzással aki jelentkezett, az a keretben volt, nem lett volna szabad őket indulni engedni az NB I-ben. Náluk kaptak szerződést a Magyarországon már egyszer megégett légiósok. Megégtek még egyszer. Itt nem tudni mi lesz velük, egyáltalán az NB II-t vállalják-e.

Siófoknak nem sikerült a bravúr, pedig én szurkoltam nekik. Ugyan még matematikai esélyük van bent maradni, de nem fognak. Tőlük az utolsó 3 meccsen 9 pont kell úgy, hogy a Pápának 0. Mission impossible. Horváth Károly maga a siófoki futball, remélem jövőre visszakerülnek, mert nagyon szimpatikus csapat.

Summázva a dolgokat, csak olyan légióst szabadna alkalmazni, aki jobb, mint a kéznél lévő magyar játékos, magyar fiatal. Semmi szükségünk olyan légiósokra, akik elveszik a játéklehetőséget és a rutinszerzés lehetőségét a magyar fiataloktól. Magyar ember a magyar futballt szereti magyar játékosokkal és kiváló légiósokkall. Ez lenne a cél, ezzel a közönség is visszatérne a lelátókra.

A magam részéről szívből gratulálok a Győri ETO FC-nek a bajnoki címhez, különös tekintettel Pintér Attilának, aki bebizonyította, hogy remek edző.

Sok sikert a Bajnokok Ligája selejtezőiben!