Elkezdődött a 2013/2014 évi magyar első osztályú labdarúgó bajnokság. A kupacsapataink gyászos szereplésének köszönhetően, már egyikük sem áll az európai kupákban, duplán kíváncsi voltam, vajon a négy kupacsapatunk közül ki tudja túltenni magát a kudarcon. Nos, ahogy az egész forduló, ez is felemásra sikeredett.

Elöljáróban annyit, hogy, amennyiben a kupavisszavágókat ezen a héten rendezték volna, meggyőződésem, hogy a Videoton és Debrecen továbbjutott volna. A Honvéd és a Győr nem, de ezt is boncolgatjuk majd később.

Pénteken pikáns mérkőzéssel kezdődött a új bajnokság. Az előző szezonban hajszál híján, az utolsó pillanatban bennmaradt Pápa fogadta a Felcsútból Videoton II-vé, majd Puskás Akadémia FC-vé alakult klubot. Elképesztő nagyot sumákoltak, hogy ne kelljen visszamenni az NB III-ba, mint a többi, rendes második csapatnak, új klubot alapítottak az utolsó pillanatban, nehogy még valaki kedvet kapjon, így Felcsútnak NB I-es csapata lett, mert megnyerte az NB II-t, a megfelelő játékosokról gondoskodtak. Senki ne próbálja azt megmagyarázni nekem, hogy ez nem lett megjátszva. Ezek következtében nehezen tudom elképzelni, hogy a Puskás Akadémia FC a szurkolók kedvence lenne. Sokat rá lehet erőszakolni az emberre, de azt nem, hogy meggyőződése ellenére szimpatizáljon egy csapattal. Eszembe jut erről az a kommentátori lózung, akkoriban riporternek hívták őket, hogy „a rendkívül szimpatikus szovjet versenyző”. Minden szovjet versenyző rendkívül szimpatikus volt, csak a nézőnek nem. A ruszkiknak senki sem drukkolt, legfeljebb a párttitkár elvtárs. Így lesznek szerintem az emberek a Puskás Akadémia FC-vel is. Ez a politika és a sport kapcsolata, ami általában nem túl szerencsés és az emberek zsigerileg undorodnak tőle.

Szó, mi szó, olyan közepes NB III-as mérkőzést láttunk, de gyanítom, ettől a mérkőzések java nézhetőbb lesz az NB III-ban. Könnyű lenne azt mondani, hogy a két kieső játszott, de addig még sok víz folyik le a Dunán, bármi is történhet abban a faluban, ahol egy 2008-as adat szerint az egy főre jutó havi jövedelem magasabb, mint Budapest II. kerületében, ahol történetesen a Rózsadomb is található. Szó, mi szó, szörnyű meccset láttunk Pápán, ettől csak jobb jöhet.

Szombat délután a magyar foci a nagy hőségben Újpesten folytatódott, ahová a Paks látogatott. A Paks tavasszal itt, a Szusza Ferenc Stadionban nyomott egy hatost az Újpestnek. A lila-fehérek nagyon nehéz helyzetben vannak. A finoman fogalmazva nem túl acélos tavalyi szezon után csak Jarmo Ahjupera érkezett és több meghatározó játékos távozott. A várható kiesők között emlegették a csapatot, még a kapus Balajcza Szabolcs is szkeptikusan nyilatkozott. Ehhez képest az első félidőben lefocizták a Paksot, vezettek is 1-0-ra Kabát jogos 11-es góljával. A második félidőben a Paks magára talált. Az Újpest meg elkezdett fáradni. Jellemző, hogy a Kozma-Leliévre páros nem cserélt az egész meccsen. Ebből arra lehet következtetni, hogy a padon nem volt egy játékos sem, aki többet ért volna frissen, bármelyik játszó holtfáradt játékostól. Ezzel így nehéz lesz. A második félidőben Báló olyan lesgólt lőtt, hogy sem a partjelző, sem az Újpest, sem a mérkőzés kommentátora nem vette észre. Erre szokás azt mondani, hogy akkora les volt, hogy nem is volt les, legalább kétméteres volt. A gólban benne volt Balajcza is, a lábai között surrant be a labda. A második paksi gólhoz kellett a szerencse is, meg újpesti felelőtlenség. Már bőven a második féidő ráadásában a 16-oson belül Mihailovic odarúgott egyet Fiolának. Németh Ádám vélhetően nem fújta volna be az esetet, de az alapvonali bíró szólt neki. Kíváncsi vagyok, hogy mikor volt utoljára olyan mérkőzés a magyar első osztályban, hogy valamelyik csapat nem cserélt egyet sem. A Paks Horváth Ferenc keze alatt úgy érzem hétről-hétre jobb lesz. Az Újpestről ugyanezt nem merném mondani, inkább az ellenkezőjét. A Paks nem győzött megérdemelten, de a foci már csak ilyen.

Ezt követően Pécsett lépett fel újra a kedvenc zöld-fehér csíkosban a Fradi. A Munkás belekezdett, felszívták magukat, Somalia méltó partnerre talált Uzoma személyében, volt valaki, aki megközelítette a sebességét. A Pécs kellemes meglepetést okozott, de a kínálkozó helyzeteit eltékozolta, plusz a Fradiban az újonc holland csatár Jack Tuijp máris góllal mutatkozott be, ő egy olyasmi játékos lehet, mint egykor Dzurják Csöpi, akinek időnként akár a füléről is bepattant a labda. Mindkét Fradi gólnál jelentőset hibázott az egyébként kiváló Dibusz Dénes, a második gólnál nemes egyszerűséggel kitenyerelte a labdát Arsenio Valpoort elé, akinek már nem volt nehéz dolga. A Ferencvárosnak, ha komoly bajnoki reményeket táplál, bizony a védelmét meg kell komolyan erősíteni, mert folyamatosan lefejelték őket a pécsiek, de ebből csak Koller Krisztián volt eredményes. Ez a jövőben súlyos pontokba kerülhet a Fradinak. Sok kommentelő Szabó Zsolt játékvezetőt hibáztatta, jogosan, a második sárga lap, amit Szatmári Lórántnak adott, nem sárga lapot nem ért, de szabálytalanságot sem. De elcsendesedhetnek a hangok, hiszen Szatmárinak már az első félidőben meg kellett volna kapni Jenner felvágásáért a második sárgáját. Valamint elmaradt egy büntető és egy kiállítás Somalia fellökésekor. Tehát nagyon elfogultnak kell ahhoz lenni, hogy valaki azt mondja, hogy a Fradinak fújt a bíró, mert nem. Szumma szummárum a Fradi tulajdonképpen rászolgált a győzelemre, de ez a játék nem lesz elég ahhoz, hogy a zöld-fehérek a bajnoki címért szálljanak harcba, plusz a védelem összetétele és játéka korántsem megnyugtató a Fradi-híveknek. A jövő héten a Videoton ellen sok minden ki fog derülni.

A Fradi meccsel egy időben játszott az MTK és a Mezőkövesd-Zsóry. A kövesdiek első NB-I es mérkőzésüket játszották a Hidegkuti-stadionban, a Hungária-körúton. Csak összefoglalót láttunk, a meccset nem. Ez alapján azt szűrtem le, hogy a Kövesd sokáig pariban volt az MTK-val, de a második félidőben Pölöskei Zsolt gólja után összeroppantak. Szántai Levente sem védett élete formájában, finoman fogalmazva, így az MTK nagyobb megerőltetés nélkül hozta 3-0-ra a meccset.

Este Győrben fejeződött be a szombati nap, a Diósgyőr vendégszerepelt az ETO-Parkban. A kupafiaskó és a kilátástalan győri játék után kiváncsian vártam, ki tudják-e köszörülni a regnáló bajnokok a csorbát. Nos, ez nem sikerült. Tomiszlav Szivics munkája már látszik a miskolci gárdán. Rudolf Gergely hátrébb játszik, mint az előző szezonban. Még nem az igazi, de most nyújtotta diósgyőri dresszben eddig a legjobb teljesítményét. A védelem jó, Kádár Tamás tanári módon játszott. Egészen addig, amíg egy érthetetlen fegyelmezetlenség után meg nem kapta a második sárgáját. Ezzel el is úszott a diósgyőri győzelem, akkor már Senad Husic bombaszabadrúgásával 1-0-ra vezetett a Diósgyőr. Vági András hatalmas lövése a kapufán csattant, ezzel gyakorlatilag eldőlhetett volna a mérkőzés. Az ETO nem játszott kreatívan, szinte csak Djordje Kamber hatalmas bedobásaival tudott komolyan veszélyeztetni, ami aztán ki is fizetődött, Rafe Wolfe csúsztatott és ezzel beállította a végeredményt. Nem mehetünk el szó nélkül a győriek pokróc játéka mellett. Völgyi Dániel az egyik legtehetségesebb magyar védőjátékos, de gyanítom, hogy azért nem került eddig szóba a válogatottnál, mert nem bír magával, gyakorta kiállítatja magát. Most Seydi brutális felvágásárt megkapta az első sárga lapját. Majd alattomosan a labda fölé tartva telibe rúgta Vági sípcsontvédőjét. Isteni szerencse, hogy Vági Andrásnak nem tört ripityára a sípcsontja. Ez önmagában piros lap volt véleményem szerint. Érdekes, hogy ez a mozzanat valahogy kimaradt a Harmadik félidő összefoglalójából. Nyilván azért, mert Puhl Sándor Erdős József játékvezetőt állította Pu(h)lpitusra. De ezzel nem volt vége Völgyi ámokfutásának. A kispadok előtt, a pályán kívül, akinek akkor már nem lett volna szabad a pályán lenni, nemes egyszerűséggel lekönyökölte a labdát bedobni igyekvő Vágit. Ezt már nem úszta meg, második sárga – piros. Ekkor elszakadt a cérna. A játékvezetővel az egész győri csapat Pintér Attilával az élen elkezdett üvöltözni. Itt szerény véleményem szerint a bírónak Pintért is el kellett volna küldeni a padról, de nem. Itthon nem. Külföldön más, ott nem tűrik Pintér kirohanásait, ezért ült a Maccabi ellen a díszpáholyban a kispad helyett. A Diósgyőr rászolgált az egyik pontra, kis szerencsével hármat is Miskolcra utaztathattak volna Győrből. Érdekes volt Pintér Attila meccs utáni nyilatkozata is: „A csapat mindent elkövetett a három pont megszerzéséért. Meg tudtuk volna nyerni a meccset, de kihagytuk a helyzeteinket. Köszönjük a szurkolók támogatását, szükség van rájuk a talpra álláshoz, hiszen emberhátrányban voltunk, és vezetett az ellenfél. Én nem szoktam a múlttal foglalkozni. Idejönnek holmi emberek, és osztják az észt. Jó lenne, ha a saját dolgukkal foglalkoznának. Ha jól tudom, a magyar bajnokságot mi nyertük meg. Még egyszer mondom, a csapat ma mindent megtett a győzelemért!” Nem tudni, kinek szólt a „holmi ember” jelző, ezek szerint vannak holmi állatok, holmi fű, holmi kapufa stb. Szólhatott ez Ricardo Moniznak, Tomiszlav Szivicsnek, Marco Rossinak, de akár szólhatott az újságíróknak, akik a Maccabi elleni gyalázat után merészelték kritizálni őt és a csapatát. Erről csak annyi a véleményem, hogy mindenki végzi a munkáját, ahogy Pintér Attila is, de ezt lehet intelligens formában is, nem úgy, mintha a falusi kocsmában lenne lóvásár után. Az mondja Pintér, hogy nem foglalkozik a múlttal, ők a bajnokok. Akkor viszont a bajnoki cím is a múlt, még hozzá a régmúlt, a csúfos BL kiesés viszont a közelmúlt. Egy viszont biztos, hogy a győri futballisták megfélemlítő módon futballoznak, sérülésveszélyesen, ráadásul ezt tudatosan és szándékosan teszik. Leonardot egy szándékos szabálytalansággal már hidegre tették hónapokra. Most Vági, vagy Seydi is hasonló sorsra kerülhetett volna. Ennek megakadályozására vannak a játékvezetők, akiknek erre fokozottan kellene figyelni, valamint a tomboló, ordító, káromkodó edzőt tessék szíves lenni a kispadról eltávolítani. Ilyenekre, gondolva a szándékos durvaságokra, illetve a felesleges hisztériázásokra, semmi szükség, nem futballpályára valók. Ezzel kellene az MLSZ Fegyelmi Bizottságának elsősorban foglalkozni, nem azt strigulázni, hogy a nézőtérről hányszor hallatszott be, hogy a szurkolók csúnyán beszélnek.

Vasárnap a Kecskemét-Honvéd meccsel melegítettünk. A Kecskeméttel Horváth Ferenc a tavasszal csodát művelt, most Bekő Balázson a sor. A Videoton egykori kiváló játékosa jól mutatkozott be. Teljesen megérdemelt 3-1-es győzelmet arattak a tavalyi bajnokság bronzérmese ellen. A Honvéd a Vojvodina okozta KO után csak szédeleg, a sors furcsa fintora, hogy a kecskeméti gólok sorát a Celik Niksic volt játékosa, Boris Bulajic szerezte, aki néhány hete az EL első körében játszott a Honvéd ellen, igen, azokon az elképesztő bundameccseken. A lilák jól erősítettek, mindhárom gólt vadonatúj igazolás szerezte, szemre is szépen játszottak. A Honvéd érthetetlen módon nem azt a kombinatív játékot játszotta, amit tavasszal megcsodáltunk, hanem előre ívelgették a labdát, majd arra rajtoltak, aki kapja, marja alapon. Egyedül Vécsei Bálintot lehet kiemelni, az egész meccsen jól játszott, sőt rúgott egy remekbe szabott gólt. A többiek mélyen tudásuk alatt játszottak, meg kell rázni a fejeket és azt a játékot játszani, amit korábban. És ez nem Lanzafame és nem Martinez hiánya miatt van.

Ezt követően Székesfehérvárra látogattunk, ahol a Videoton fogadta a Haladást. A Haladás jól kezdett, Radó kétszer is vezetést szerezhetett volna, de a Vidi újonc spanyol kapusa Juan Calatayud a helyén volt. Nagyon kellemes meglepetés, hogy egy 18 éves fiatal a Videotonban pompásan játszott. A Scholesnak becézett „vöröske”, a kazincbarcikai születésű Kleinheisler László bajnoki bemutatkozása ragyogóan sikerült. Már látom a közeljövő válogatottját, ahol együtt játszhat majd csapattársával Kovács Istvánnal. Kleinheisler egy ritkán látható bravúros gólt lőtt, ez klasszisteljesítmény volt, majd harcosságának köszönhetően oroszlánrészt vállalt a másodikban is. Remek bemutatkozás volt, őszintén gratulálok neki! Ezt követően a Haladásnak elment a kedve, igaz lőttek egy szabályos gólt, amit a bíró – helytelenül – annulált, de már szerették volna, ha vége lenne az egésznek. Ugrai Rolandnak ez hamarabb sikerült, teljesen érthetetlenül egy lesállás után, úgy, hogy volt már sárga lapja, elrúgta a labdát. Artner Tamásnak biztos volt hozzá néhány kedves szava és gyanítom, a büntetési tételt is meghatározta már.

A forduló záró meccse vasárnap este a Kaposvár debreceni vendégjátéka volt. A Rákóczi meglepően jól kezdte a meccset, hamar gólt szereztek, Bojan Vrucina pompásan emelt a teljesen feleslegesen kifutó, Vrucina és a kapu között félúton lévő Verpecz felett. Ekkor arra gondoltam, hogy a Loki sem tette túl magát a Strömgodseten, de a sors másképp döntött. A Kaposvár vezető gólja után három perccel Kovács Olivér lerántotta a gólhelyzetben az elesni is nagyon akaró Ibrahima Sidibét. Jogos tizenegyes és piros lap, Sidibe berúgta. Ezt követően, a Loki játékosai szívéről mintha egy mázsás kő gurult volna le. Remek játékkal 7-1-re verték az elemeire hulló Rákóczit. Kondás Elemért régen láttuk mosolyogni, most ez is megtörtént, nyilván az ő szívét nyomó szikla is legurult.

Ennyi volt az OTP Bank liga 2013-2014-es idényének első fordulója. Több tanulsággal is szolgált játékosoknak, szakvezetőknek, játékvezetőknek és szurkolóknak egyaránt. Kíváncsian várom a másodikat.