Bástya elvtárs, Pintér Attila és a szerénység…

Befejeződtek a BL- és EL-selejtezők 3. fordulójának odavágói. Miután mi már nem vagyunk érdekeltek egyik kupában sem, így érdekes utánanézni, hogy a következő fordulóban hogy állnak azok a csapatok, akik kiverték a mieinket.

A Videoton és a Honvéd már az Európa Liga 1. fordulójában pályára lépett. Ez is fémjelzi a magyar futball helyét, nem is olyan régen elképzelhetetlen volt, hogy magyar csapat ilyen korán bekapcsolódjon a kupaküzdelmekbe. A Videoton kiesett a montenegról Mladost Podgorica ellenében. A Mladost a második körben kiverte a nem túl acélos szlovák Senicát, otthon 2-2-es döntetlen, idegenben 1-0-ás győzelem. Most a harmadik forduló első mérkőzésén simán 3-0-ra kikapott a Sevillától. Nem kell túl nagy jóstehetség ahhoz, hogy a lelkes podgoricaiaknak még egy meccsük van a kupában, de ez is óriási siker nekik.

A Honvéd az első körben idegenben 4-1-re, otthon 9-0-ra verte a szintén montenegrói Celik Niksicet, tudjuk, ennek annyi sportértéke nem volt, mint az üzemi nősök-nőtlenek, vagy kövérek-soványak sörmeccsnek. A montenegrói fiúk, hogy keressenek is, nyilván jelentős összeget tettek fel a saját meccsükre az internetes fogadóirodákban, arra, hogy nagyon kikapnak. Nem tudom ennek mi lesz a vége, de ha ezt megússzák, akkor a bunda elleni harcnak semmi értelme nincsen. A második körben jött a szerb Vojvodina. Újvidéken úgy kaptunk ki 2-0-ra, hogy 70 percig emberelőnyben játszottunk egy kiállítás miatt. Itthon pedig hamar leiskoláztak a szerbek, itt 3-1-es vereség, összesítésben 5-1. A Vojvodina ebben a körben otthon fogadta a török Bursasport. 2-2 döntetlent értek el, így nem igazán esélyesként utaznak a jövő héten Bursába. A török fanatikusok előtt nincs sok esélyük a továbbjutásra, hiszen már a 0-0 és az 1-1 is a törökök továbbjutását jelenti.

A Debrecen, köszönhetően annak hogy néhány éve még BL-főtáblán volt, a második körben kapcsolódott be az Európa Liga küzdelmeibe. A norvég Strömgodset csapatával került össze, ami finoman fogalmazva sem tűnt megoldhatatlan feladatnak. A norvég csapat legnagyobb sztárja a 35 éves, 10-szeres magyar válogatott Kovács Péter, aki mindkét meccsen gólt szerzett. Kovácsot, amikor Lothar Matthäusnál válogatott volt 2004-2005-ben, a fél ország fikázta, hogy mit keres ez falábú vörös langaléta a válogatottban. Kovács nem foglalkozott ezekkel, játszott, még egy gólt is rúgott, majd berendezkedett Norvégiában. Ott szeretik és tisztelik. Azért sem fog hazajönni soha többé csak látogatóba, mert itthon pont ezt a kettőt az életben nem fogja elérni. De elgondolkoztató, hogy a magyar „sztárok” nem tudták útját állni a kiöregedőfélben lévő magyart, akit fiatalon sem ismertek el. Tény, hogy Nyíregyházán a Strömgodset 3-0-ra lenyomta a teljesen formán kívül lévő Debrecent, így 5-2-es összesítéssel a norvégok jutottak a selejtező harmadik körébe.

A végére hagytam a regnáló magyar bajnokot, a Győrt. Ők is, köszönhetően a Lokinak, a BL-selejtező második körébe kapcsolódtak be. Azért annyira nem kell tapsikolni, az első körben csak két pár szerepelt, a feröer-szigeti, az andorrai, a san marinói és az örmény bajnok. Az ellenfél az izraeli Maccabi Tel-Aviv volt. Pikáns mérkőzés volt, hiszen a Maccabi edzője az a Paulo Sousa, aki tavaly télig még a közvetlen vetélytárs, a Videoton kispadján ült. Paulonak sok izgulni valója nem volt, Győrben 2-0-ra, Tel-Avivban 2-1-re nyertek az izraeliek, tehát az összesítés itt 4-1, de ez könnyedén 10-1 is lehetett volna a győriektől, kivéve a kapust. A dekoncentrált Maccabi csatároknak, illetve Lubos Kamenarnak lehet köszönni, hogy nem még ettől is jóval csúfosabban búcsúzzon az egészen felháborítóan indolens produkciót nyújtó ETO. A Maccabi a harmadik fordulóban az FC Basellel találkozott. Baselban kaptak ki 1-0-ra. Tel-Avivban akár tovább is mehetnek, azt is mondanám, ha 2-1, vagy 3-2 lett volna. A Basel gólt fog rúgni, így már három kellene a Maccabinak, annyit meg nem rúgnak a Baselnak szerintem.

Felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar labdarúgásnak ez az értékelhetetlen kupaszereplés. Gondoljunk bele, a BL-ben még áll a moldovai, az izlandi, az észt és az albán bajnok, hogy csak olyan országok reprezentánsait említsem, akiket mi, magyarok kézlegyintéssel szoktunk elintézni. Az EL-ben még állnak kazah, izlandi, luxemburgi, albán, moldovai, azeri, litván csapatok, van akiktől többen is. Mi magyarok már ide sem fértünk be. Könnyen előfordulhat, hogy az UEFA koefficiens függvényében jövőre a magyar bajnok akár kezdheti a BL-t az első körben, a moldovaiak meg fognak előzni, így július elején már mi kezdjük a sorozatot a feröeri, az örmény és még ki tudja kinek a társaságban, mint a négy leggyengébb csapat. Előfordulhat, hogy eggyel kevesebb csapatunk indulhat az Európa Ligában, így csak a bajnokság ezüstérmese és a kupagyőztes. Ez persze nem biztos, majd számolni fognak, de ennek érdekében a magyar kupacsapatok mindent megtettek. Csányi Sándor is elmondta, hogy azok a csapatok kárt okoznak a magyar futballnak, akik az első fordulóban kiesnek. Most találtunk négy ilyet is. Nehogy valaki azt mondja, hogy a második fordulóban estek ki, mert az azért szánalmas lenne. A kupaszereplést három mester ennek megfelelően, kellőképpen restelli is. Látszik José Gomesen, Marco Rossin és Kondás Eleméren is, hogy nem múlt el rajtuk nyomtalanul ez a dicstelen szereplés. Ennek a nyomát Győrben viszont abszolút nem látom. Pintér Attila, nem elég, hogy mindkét mérkőzést a lelátóról kellett végignéznie a fegyelmezetlensége miatt, a csapata értékelhetetlen, pocsék teljesítményt nyújtott, a továbbjutásra gyakorlatilag egy percig nem volt esélyük, akkor a Diósgyőr elleni bajnoki után a TV-ben nyilatkozta, hogy mindenki foglalkozzon a saját dolgával, ők a bajnokok. Nos, ez a nyilatkozat azért kinyitja a futballszerető ember zsebében a bicskát. Ugyanis kiesni lehet, de legalább szépen, akarással, úgy, hogy mindent megtettek a továbbjutásért. A Győr esetében többek között ez a három tétel nem teljesült. Szégyent hoztak a magyar futballra, ezt Csányi Sándor elnök nyilatkozta. Akkor ez a nyilatkozat igencsak nem helyénvaló, ezért a pocsék, rossz munkáért azért szépen meg vannak fizetve, sőt túl. Bukott diák ritkán szokta verni a mellét. Pedig a négy szakvezető és játékosai most valamennyien bukott diákok. A vizsgán kellett volna jól szerepelni, de az esetleges elégségesre csak a Honvédnak volt némi esélye egy darabig. Na meg a Videotonnak, de arról inkább ne nyissunk vitát.

Jobb érzésem lenne, ha a mi csapatainkat kiverő, ráadásul nagy gólkülönbséggel kiverő csapatok menetelnének a kupákban. De ennek pont az ellenkezője igaz. A legnagyobb esély arra van, hogy mind a négy csapat, aki minket kivert, búcsúzik a jövő héten. Tehát, valószínűleg ők sem élik túl még az augusztus első felét sem. Ez a piszok nagy probléma, európai szinten nagyon gyenge csapatok ellenében estünk ki, ennek megfelelően mi még gyengébbek vagyunk. Ez az elkeserítő és elszomorító. A magyar klubfutballt a reprezentánsai lezüllesztették San Marino, Andorra és a Feröer-szigetek szintjére.

A tanú című filmben Bástya elvtárs mondja, hogy: „Szerénység! Ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység.” Na, ez ugyanúgy van meg Bástya elvtársban is, mint Pintér Attilában. Én csak annyit mondanék erre, szintén Bástya elvtárs szavaival, halálkomolyan, hogy: „Szerénység! Ne tömjénezze magát!”.

Főleg ilyenkor ne. Nincs mire…