Ezt kiszurkoltuk. 1-0 arányban győzött a magyar labdarúgó válogatott Tallinn-ban Észtország ellen. Ezzel a győzelemmel versenyben tartottuk magunkat a brazíliai világbajnokságra való kijutás szempontjából, Ez a győzelem viszont akkor lesz értékes, ha a törököket is sikerül legyűrni kedden a Puskás Stadionban. Ez viszont egyáltalán nem lesz könnyű dolog. A törökök ugyanis Isztambulban 1-0-ra kikaptak Romániától és ezt nyilván egy budapesti győzelemmel szeretnék feledtetni és kárpótolni közönségüket, akik kedvenceiket füttykoncerttel kísérték az öltözőbe a mérkőzés lefújása után. Foglalkozzunk viszont a mi meccsünkkel. Egervári egy 4-5-1-es formációt választott, ahol a középpályára csak egy védekező középpályást tett. Ez váratlan volt, de bejött. Az észt válogatott számomra csalódást okozott, elképzelni nem tudom, hogy ez a gárda az EB selejtezőkön hogyan tudta megelőzni Szerbiát és Szlovéniát. Nem képviselnek különösebb játékerőt, gyakorlatilag 80 percig Bogdán Ádám teljesítménye értékelhetetlen volt, addig egy nehezebb védése sem volt. Nagyon fontos győzelem volt, viszont nem szabad túlértékelni, látni kell a hibákat, mert a végén majdnem kiengedtük azt a meccset a kezünkből, amelyet végig kézben tartottunk. A középpályán elég sok labdát elszórtunk, pontosabb játék kell a törökök ellen mindenképpen. A védelmünkben mindig benne van a hiba, most is megvoltak, csak észt barátaink ezeket nem tudták kihasználni, hála istennek. Időnként nagyon szép rövid passzos játékkal kihoztuk a labdát, majd azonnal jött egy bosszantó hiba. Már hiszek abban, hogy a hollandok ellen sem égtünk volna meg, ha a bal oldali védekezésünk hasonlóan lett volna megoldva. Ezért már késő bánat, túl kell rajta lépni. Ez egy olyan meccs volt, ahol 4-5 góllal nyerhettünk volna, viszont akár a végén ikszre is hozhatták volna az észtek. Hála nekik, nem tették, viszont érzésem szerint teljesen megérdemelten győztünk, bebizonyították a fiúk, hogy a mi válogatottunk a jobb.

Nézzük az egyénenkénti értékelést:

Bogdán Ádám 80 percig szinte munkanélküli volt. Az előző meccseken hiányoltam a bravúrt, na most megvolt kétszer is a mérkőzés végén. Dicséret illeti, ilyen helyzetben a legnehezebb bravúrt bemutatni, amikor nincs kellően bemelegedve, sőt a hidegben kellőképpen le is lehetett merevedve.

Varga Józsefről ismét kiderült, hogy jobbhátvédben tudja a csapat számára a leghasznosabb és legjobb teljesítményt nyújtani. Gyakorta futott fel a szélen, beavatkozott a támadásokba is, valamint szokás szerint ott volt a belső védő helyén menteni, amikor erre volt szükség. Jól játszott.

Mészáros Norbert hozta a szokásos teljesítményét, úgy játszott, ahogy tud, beleadott mindent, de a védekezésében benne van a hiba, az utolsó percekben egy rossz labdaérintést követően majdnem gólpasszt adott az észt csatárnak, de szerencsére Bogdán résen volt. Liptáktól jobb megoldás, de képzettebb csatárok ellen az ő védőmunkája kevés lehet.

Juhász Roland még mindig nem az igazi, de ezen ne csodálkozzunk, hiszen pályafutása során először csak a kispadot koptatja a klubjában, a belga Anderlecht-ben. Nagyon kellene a csapatnak a régi Juhász, mert hatalmas nyugalmat sugárzott a jelenléte és a játéka a korábbiakban. Ez most nincs így. Furcsa tőle, hogy időnként szemmel láthatóan bizonytalan. Gratulálok 75. válogatottságához!

Kádár Tamással megtalálta Egervári a spanyol viaszt, csak azt nem értem, hogy már miért nem a hollandok ellen tette, csak az utánpótlástól kellett volna átirányítani az A válogatottba. Kádár jól játszott, gyakran futott fel, beavatkozott a támadásokba, voltak kitűnő beadásai, nagyon jó benyomást tett rám, sokkal jobb megoldás Laczkó Zsoltnál is, ez ma kiderült.

Gera Zoltán hajtott, becsúszott, nem kímélte magát, lőtt, ahogy lövőhelyzetbe került, de rendkívül sok labdát elszórt a középpályán, tőle szokatlan volt a sok rossz passz. A szívvel semmi gond nem volt, de nem erre a teljesítményére fog emlékezni a válogatottban jó szívvel, ha már abbahagyta az aktív futballt.

Koltai Tamás remekül kezdett, kis szerencsével gólt fejelhetett volna, néhány centi hibádzott, Rendkívül aktív volt, jól avatkozott a játékba, az első félidő egyik legjobb magyar teljesítményét nyújtotta, a második félidőben kicsit beleszürkült a mezőnybe, de a félidő vége felé ismét volt néhány egészen pazar megoldása. Most nyújtotta a válogatottban eddigi legjobb teljesítményét. Érdemes a bizalomra, jól játszott.

Hajnal Tamás – na végre! Gratulálok 50. válogatott fellépéséhez, ami nagyon emlékezetesre sikeredett. Az egész mérkőzésen jól mozgott, gyakorta visszalépett labdáért és azokat jó helyre továbbította, jó helyen volt nála a labda. Gólpassz ugyan nem sikerült, de győztes gólt rúgott, ami egy egészen káprázatos, okos csatárteljesítmény volt. Ő volt a meccs embere.

Korcsmár Zsolt, mint egyetlen védekező középpályás, végigrobotolta, végigszáguldozta a meccset. Semmi panasz nem lehet rá, két ember helyett futott. Aztán gólhelyzetben mentett remekül, ebbe sérült bele, remélem nem komoly az ügy. Jó teljesítményt nyújtott.

Dzsudzsák Balázs sokkal több labdát kapott a mai mérkőzésen, mint előtte. Ez annak is volt köszönhető, hogy Kádártól végre támogatást is kapott, nem árvult el, mint az előző meccseken. Az ő érdeme, hogy a bal oldalunk most jóval veszélyesebb volt, mint az előzőekben. Próbálkozott lövésekkel, beadásokkal váltakozó sikerrel. Arra viszont figyelnie kellett volna, hogy ne kapjon egy egészen buta sárga lapot. Összességében jól játszott, de volt már lényegesen jobb is.

Szalai Ádám sokat birkózott az észt védőkkel, kevés sikerrel, viszont volt két ziccere, ahol mindkettőnél rosszul döntött. Az elsőnél a hosszúra tartó csavarását megfogta az észt kapus, talán, ha megemeli, akkor gól, a másodiknál pedig arra cselezett, amerre dőlt a kapus, ezt ráadásul elönzőzte, ha egy bokapasszal kiteszi Dzsudzsák Balázsnak, neki már csak az üres kapuba kellett volna gurítani. Néhány perc izgalmat megspórolhatott volna a magyar szurkolóknak. Tőle joggal többet várunk.

Elek Ákos a megsérült Korcsmár Zsolt helyett jött be egy szem védekező középpályásnak. Azonnal beilleszkedett, nagyon határozottan, jól teljesített, rengeteget futott. Látszik, hogy ez az ő helye, egyre jobb formában van, mindenképpen ezen a poszton lehet rá számítani. A félórányi játékával engem meggyőzött, hogy helye van a csapatban.

Szabics Imre Gera Zoltán helyett állt be, A bő tíz perc alatt több jó megoldást láttunk tőle, ez alatt a rövid idő alatt is nagyon hasznosan játszott.

Gyurcsó Ádám a korábban görcsöt kapó Koltai Tamást váltotta. A rövid időbe, amelyet a pályán töltött, egy jobb oldali felfutására és beadásra futotta, eggyel növelte válogatottságainak a számát.

Jelenleg az a lényeg, hogy lehoztuk ezt a meccset, ugyanis gyanítom, hogy nem mindenki fog nyerni Tallinn-ban és most ide nem Andorrát értem. Azt azért tudni kell, hogy a törökök ellen ettől sokkal több kell, igaz az a meccs itthon lesz, várhatóan egy fanatikusan szurkoló közönséggel a Puskás Stadionban. Az összeállítás a törökök ellen viszont fejfájást okozhat Egervárinak, mivel mind Juhász Roland, mind Dzsudzsák Balázs begyűjtötte második sárgáját is, ugyanis a hollandok ellen már mindketten besárgultak. Így kedden egyikük sem játszhat.

Aggódtam az izraeli bírótól, Liran Liany-tól, de a félelmem alaptalan volt. Tulajdonképpen jól vezette a meccset, viszont rá is illett volna felkészülni. A Loki-BATE, illetve a Hannover-Levante meccs után, valószínűleg nem csak én láttam az ő dirigálásával a két meccset, lehetett tudni, hogy szórja a lapokat mindenért. Dzsudzsák a lapot teljesen feleslegesen kapta, neki ítélt szabadrúgást, akkor a francnak kell kakaskodni. Juhászt viszont nem hibáztatom, az ő sárgája szerintem jogtalan volt, ahogy éppen csak  picit hozzáért az észt csatárhoz, az máris dobta magát. A gondok most következnek, szerintem Juhász helyett Korcsmárt vissza kell vinni belső védőnek, és akkor most már két védekező középpályással, szerintem Pintérrel és Elekkel kell felállni. Hogy Dzsudzsákot ki tudja kiváltani, azt nem tudom, valószínűleg tökéletesen senki (legfeljebb Huszti Szabolcs), de lehet, hogy valaki bal oldali, ballábas középpályást be kell hívni a keretbe.

Külön felüdülés volt Knézy Jenő közvetítése az eddigi borzasztóak után, akkor is, ha néha tévesztett, - Szalai Tamás, a románokkal játszunk kedden - de Menczerhez hasonlítva ég és föld, korábban már azon spendíroztam, hogy lehalkítom a TV-t és rádiót fogok hallgatni. Javaslom az MTVA illetékeseinek, hogy tiszteljük meg a magyar válogatottat azzal, hogy olyan kommentálást hallgassunk a mérkőzéseik alatt, ami méltó a nemzeti tizenegyhez. Itt az MTVA gárdájából kizárólag Knézy Jenőt és Gundel Takács Gábort tudom elképzelni.

Egy nagyon fontos állomáson sikerrel túl vagyunk, ha törököket megvernénk kedden, akkor nyugodtan mehetne téli pihenőre a magyar labdarúgó válogatott. Nagyon fogok szurkolni érte! Így legyen!

SZÉP VOLT FIÚK!!

HAJRÁ MAGYAROK!!