Kedden került megrendezésre a Bajnokok Ligája negyeddöntőinek első két mérkőzése. Miután a nyolcaddöntőkből csak a csoportgyőztesek jutottak tovább, így a párosítások a sorsolástól függetlenül kiváló mérkőzéseket ígértek. Nem is csalódtunk az első napon.

Az Old Traffordra, az álmok színházába látogatott napjaink szupercsapata a Bayern München. A Manchester Unitednek, az idei eredményei alapján inkább a rémálmok színháza lett a saját stadionja. Hosszú évek óta ilyen gyenge Manchester Unitedet nem láttunk. Más kérdés, hogy szinte ugyanez a csapat tavaly Sir Alex Fergusonnal bajnokságot nyert. Ennek kapcsán a „The Choosed One”-ra keresztelt David Moyest már át is keresztelték „The Wrong One”-ra, a hétvégi meccs előtt egy bérelt repülő húzta maga után a molinót, amin ez a felirat díszelgett. A United szurkolóknál momentán Moyes olyan népszerűségnek örvend, mint Fehérváron José Gomes. A meccs első félidejében rossz volt nézni, hogy a United olyan alárendelt szerepet játszott hazai pályán, mint amikor egy nagyon gyenge csapat otthon bekkel egy sokkal jobb csapat ellen, még a csoportkörben. Ettől függetlenül a Bayern fölénye meddő volt, a félidő helyzetét viszont Danny Welbeck hagyta ki, aki talán megijedt attól, hogy egyedül maradt face to face Manuel Neuerrel, ahelyett, hogy elhúzta volna mellette a labdát, vagy kilője a sarkok valamelyikét, gyengén feladta neki a labdát. Ez kevés az angol válogatott támadójától. Ezt valószínűleg szomorúan látta az angol válogatott szövetségi kapitánya Roy Hodgson is, nem túl jó előjel a VB előtt, ha a válogatott csatára megijed a helyzetétől. Ott, véleményem szerint nem fognak továbbjutni a csoportjukból, hiszen a D csoportban Uruguay, Olaszország és Costa Rica ellenében kellene legalább a második helyet megszerezni. Ez szerintem nem lesz meg, Uruguay biztosan továbbmegy és az olaszok sem esnek ki. Az, hogy nem kaptak gólt, a kiválóan védő Daniel De Geának, valamint a két, már nem túl gyors belső védőnek, a félig már milánói fekete-kék Nemanja Vidicnek és Rio Ferdinandnak köszönhetik, akik a megkopott gyorsaságukat egészen káprázatos helyezkedéssel kompenzálták. Nem mehetünk el szó nélkül Marouane Fellaini játéka mellett sem. A marokkói-belga nagyon jó szezont futott az elmúlt években az Evertonban, de Manchesterben semmi nem jön össze neki. Rajta akadtak el a gyors kontrák, ha labdához ért, szinte biztos, hogy utána a bajoroké lett a labda. Erőlteti Moyes, haver az Evertonból, de a bajnokikon is legfeljebb a durva könyököléseivel hívta fel magára a figyelmet, több alkalommal csak a sporik jóindulatának köszönhette, hogy a pályán maradhatott. A második félidőben kijjebb jött a United, Fellaini játéka is feljavult, többször jól, agresszíven lépett közbe. Ez a játék egy talált góllal hálálta meg a United új felfogását. Rooney szöglete után Nemanja Vidic fejelt Neuer kapujába. Ezt követően a Bayern megérezte, hogy ennek fele sem tréfa, egy gyönyörű passzsorozat után Bastian Schweinsteiger lőtt De Gea hálójába. Az 1-1 tökéletes eredmény a bajorok számára, így sok minden már nem történt a továbbiakban. Azon kívül, hogy Schweinsteigert, véleményem szerint túl szigorúan második sárgával kiállította a spanyol Carlos Velasco Carballo játékvezető, valamint kisárgázta magát a következő meccsről Javi Martínez is. Ettől szerintem nem fogja könnyesre sírni a párnáját Pep Guardiola, hiszen akkor majd már játszhat Dante, valamint „Basti fantasti” helyett meg jöhet például Götze, van választék. Az UEFA szerint a meccs embere Arjen Robben volt, tényleg jól játszott, de ő ugyanilyen mindig. A továbbjutás esélyét 90 % - 10 % arányban a Bayern München javára valószínűsítem.

A másik meccs egy igazán pikáns mérkőzés volt. A Primera Divisiónt vezető Atletico Madrid látogatott a Camp Nouba. Már háromszor találkozott ebben a szezonban az Atleti és a Barca. Mindhárom mérkőzés döntetlen volt, két 0-0 és egy 1-1 volt. Még lesz kettő, ennek a visszavágója, valamint valószínűleg a bajnoki címről döntő, utolsó forduló a spanyol bajnokságban, hacsak valamelyik nem potyogtat el pontokat még útközben. A Barcelona játszotta a tőle megszokott tiki-takát, töménytelen passzal jutottak előre, vagy nem előre. Diego Simeone remek taktikát dolgozott ki, a Barca nem igazán tudott kibontakozni, alig kerültek helyzetbe, ha pedig igen, akkor vagy valamelyik védő blokkolt remekül, vagy Thibault Courtois védett bravúrral. A Victor Valdes súlyos sérülése után védő Pinto a Barcelona Achilles-sarka. Elképesztő hibák tarkítják a produkcióját, könnyen elmehet rajta a BL és a spanyol bajnokság is, ez nem túl jó hír az egyébként sem túl acélos Barca védelemnek. Az első félidőben itt sem esett gól. A második félidő ugyanúgy folytatódott, ahogy az első befejeződött. Labdázott a Barcelona, az Atletico kőkeményen és hiba nélkül védekezett, szórványos ellentámadásokkal, kontrákkal próbált veszélyeztetni. Az 56. percben egy ilyen ellentámadás után megnémult a Camp Nou közönsége. Diego Ribas gondolt egyet és 16-os jobb sarkától néhány méterre jobb külsővel, iszonyatos erővel megkülde a labdát, az először a hosszú felé mozduló Pintonak így már esélye sem volt megfogni rövid vinklibe vágódó labdát. Talán ez volt az idei BL szezon eddigi legnagyobb gólja. Gólt rúgtak az ezúttal sárgában tündöklő matracosok és vezettek is. A Barca minden erőtartalékát felhasználva támadott. A madridi védelem első hibájánál már góllal is büntettek. Juanfran elkövetett egy helyezkedési hibát, ez elég volt Iniestának, hogy tökéletes labdát adjon Neymarnak, aki jobb belső csüddel a hosszúba csavart. Ezután a labda leginkább a madridi kapu előtt volt, de a védelem nem tette meg azt a szívességet, hogy újra hibázzon, így ez a negyeddöntő is 1-1 lett. A meccs embere az UEFA szerint Andres Iniesta lett. A mérkőzés játékvezetője, a valószínűleg cseh felmenőkkel rendelkező müncheni ügyvéd, Dr. Felix Brzych jól vezette a mérkőzést. Öröm ezt mondani, hiszen az elmúlt szezonban már a sorozat ezen a szakaszában súlyos, a mérkőzés eredményét is döntően befolyásoló hibákat követtek el a sporik, jobb ez így, hogy a csapatok döntenek a zöld gyepen. Nagyon nagy meccs lesz a visszavágó a jövő hét szerdán a Vicente Calderonban. Sok minden dönthet, például a két kapus közötti különbség. Courtois-t nem lehet egy napon említeni Pintoval. Pinto az első félidőben adott egy ajándék labdát, David Villa centiméterekkel lőtt mellé, kérdés, hogy a következőt is mellélövi-e, amit a kapus szalaggal átkötve nyújt át neki. Aztán az is, hogy Diego Costa sérülése milyen, játszhat-e. Az is, hogy Messi önmagához képest hogy játszik, mert ha úgy játszik, ahogy tud, akkor tarthatatlan. Dönthet a két argentin tréner közötti különbség is, itt is az Atletico áll jobban, Diego Simeonét sokkal jobb edzőnek tartom Gerardo Martinonál. Sok érdekességet kínál a visszavágó, de úgy is, hogy látszólag az Atletico Madrid van lépéselőnyben, a továbbjutás esélye szerintem 50-50 %.

Szerdán is jó meccseket láthatunk. Párizsba látogat a Chelsea, pikáns találkozó egykori mester és tanítvány között, Ibrahimovic és Mourinho - 2009 Internazionale - számára főleg. A mérkőzést az a szerb Milorad Mazic vezeti, aki éppen Kassai Viktor helyett került be a VB bírói keretébe. Kíváncsi leszek, hogy muzsikál. A Santiago Bernabeuba látogat a tavalyi döntős Borussia Dortmund. Itt az az angol Mark Clattenburg vezeti a meccset, akit játékosok tavaly rasszizmussal vádoltak, de az FA kimosta őt a slamasztikából. Azért volt ez érdekes, mert minden bizonyíték nélkül játékosokat tiltottak el, de a bírót nem. Kettős mérce működött az FA-nál. Ez a meccs a tavalyi elődöntő visszavágója. Az elmúlt évben, ugyan hajszál híján, de a németek jutottak tovább, igaz az utolsó néhány percben nagyon meleg volt a pite, amikor a Real Madridnak már csak egy gól kellett volna a döntőhöz, ez viszont akkor elmaradt. Ez a Real és ez a Dortmund viszont már nem ugyanaz a csapat, mint tavaly volt. Személyes véleményem szerint a Real jobb, a Dortmund meg gyengébb lett. Ellenben a foci azért is egy csodálatos sport, mert minden megtörténhet. Azt hiszem szerda este sem fogunk unatkozni.