Ismét jelentkezem ezzel a régi poszttal, régen frissítettem, itt az ideje. Egervári Sándor kapitánysága idején, még az itthoni zárt kapus, románok elleni mérkőzés előtt jártunk utoljára, azóta történt egy s más.

Azok a szövetségi kapitányok kerülnek szóba, akikre én személyesen emlékszem. Nekem az első válogatott mérkőzés, amire tisztán emlékszem 1965. május 5-én volt, a Wembley-ben kaptunk ki Jimmy Greaves góljával 1:0-ra az angoloktól. A lista elég hosszú lesz, ahol igyekszem úgy emlékezni a volt szövetségi kapitányokra, ahogy az akkori sajtó, szóbeszéd, média értékelte. Ezeket dominánsan figyelembe véve, igazából az én teljesen szubjektív véleményem lesz olvasható az alábbiakban, remélem lesz, aki egyetért velem, valamint lesz, aki nem, kérek mindenkit, a kommentben írja meg, ha valamit kihagytam, vagy van egy érdekes sztorija, vagy egyetért velem, vagy nem ért egyet velem, tehát bármit.

Baróti Lajos (1957-1966)

Lajos bácsi már jóval hamarabb szövetségi kapitány volt, minthogy én örök szerelembe estem a focival. Vele egyébként is elfogult vagyok, hiszen ő az egyetlen labdarúgó szövetségi kapitány, akivel személyesen találkoztam. Miután Lajos bácsi szegedi volt, az én édesapám szintén, kortársak voltak, egy gimnáziumba jártak Szegeden, a piaristákhoz, így nagy örömmel köszöntötték egymást 1968 március végén Miskolcon, az MVSC-pályán, a Kubik-ban, ahogy a miskolciak hívják, ott játszott akkor a DVTK, ez időben építették át a diósgyőri pályát. DVTK - Újpesti Dózsa meccs volt, 1:1 lett a vége, az utolsó percben egyenlített a Diósgyőr szegény Szucsányi Bandi találatával, ő volt az, akit később MTK játékosként a villám csapott agyon a pályán, edzésen. edzőtáborban. Én a kisfiú csodálkozásával néztem a történteket, láttam, hogy Lajos bácsi és az édesapám mennyire örülnek a találkozásnak, én addig autogram vadászatba fogtam, az akkori trendi szerinti szürkéskék fedelű vonalas füzetbe szereztem többek között Göröcstől, Dunai II-től, Solymositól, Fazekastól aláírást, meg persze Lajos bácsitól is.

Úgyhogy beestem Baróti Lajos első szériájának utolsó 13 válogatott meccsére, de ezek a meccsek egy életre meghatározták azt számomra, hogy foci nélkül nem kerek a világ. Furcsa úgy visszaemlékezni erre az időszakra, hogy gyerekfejjel csak a rajongás volt az, ami a focihoz kötött, hogy a meccsen mi miért van, azt még nem nagyon értettem. Az 1966-os angliai VB, az felejthetetlen élmény volt, képek villódznak előttem, fekete-fehéren, csalódás a portugálok elleni vereség miatt, aztán a fantasztikus 3:1 a brazilok ellen, Bene kígyózása a fekvő brazil védők között, Farkas kapásgólja, Mészöly felkötött keze. Miután a negyeddöntőben 2:1-re kikaptunk a szovjetektől, így semmi sem mosta le a csapatról azt, hogy szándékosan kellett lefeküdni nekik, úgymond pártutasításra, ezt mondta mindenki. Mindenesetre a mérkőzés után Baróti Lajos 9 évi munka után lemondott, ezzel véget ért magyar szövetségi kapitányságának első fejezete. Ugyan a statisztikát zsigerileg gyűlölöm, de fogok minden szövetségi kapitány mellé írni.

Baróti Lajos első kapitányi időszaka alatt 80 mérkőzést játszott a válogatott. 43 győzelem, 18 döntetlen, 19 vereség volt a mérleg. Ez ennyi meccsen egészen kiváló 65 %-os teljesítmény.

Illovszky Rudolf (1966-1967)

Illovszky Rudolfnak nem volt könnyű a helyzete, Baróti Lajos után nem volt túl hálás dolog szövetségi kapitánynak lenni. Rudi bácsi viszont mindig a kemény munkában bízott, valamint jó anyagot is örökölt. Albert Flóri élete formájában, Bene Ferit az egész világ csodálta, Farkas Jancsi szintén élete formájában. Varga Zoli a fiatal zseni, Mészöly Kálmán a Szőke Szikla. Rudi bácsi első kapitányi időszaka alatt legyőztük a hollandokat, a jugoszlávokat, a dánokat, az osztrákokat, az NDK-t. A tízedik meccsen kaptunk ki először az NDK-tól Lipcsében 1:0-ra miután Illovszky Rudolf lemondott.. Képzeljük el, hogy manapság egy ilyen sorozat után lemondana-e a kapitány? Ugyan már, mindenki ünnepelné, akkor még más világ volt. Most még vereség után is ünneplést várnának.

Illovszky Rudolf első kapitányi időszaka alatt 10 mérkőzést játszott a válogatott. 8 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség volt a mérleg. Ez pazar, 85 %-os teljesítmény.

Sós Károly (1968-1969)

Illovszky Rudolf lemondása után került képbe Sós Károly, aki akkor az NDK szövetségi kapitánya volt, immár 6 éve. Sikerült hazacsalogatni. Ugyan a statisztikai mutatói nem rosszak, de erősen megosztotta a közvéleményt és a szakmát is a személye. Neki tulajdonítják az akkor óriási csalódást, hogy az 1970-es mexikói VB-re nem sikerült kvalifikálni magunkat, ez akkoriban főben járó bűn volt, csapatunk egészen idáig mindig ott volt. Ebben van is valami, de én nem a rémálmaimban előjövő 1969 decemberi marseille-i dráma (1:4) miatt bírálom Sós Károlyt, hanem a prágai 3:3 miatt. 3:1-es vezetésünknél, bő félórával a vége előtt Mészöly Kálmán helyett behozta Juhász Istvánt. Ezzel instabillá vált a védekezésünk és kiegyenlítettek a csehszlovákok. Nem Juhász Pistát bántom, csak a középhátvéd helyett támadó középpályást behozni 3:1-es vezetésnél idegenben, több mint baklövés. Ha Mészöly marad, akkor minden bizonnyal nincs Marseille, nincs „jönnek a csehszlovákok”, viszont ott vagyunk 1970-ben Mexikóban. Marseille után nem is tehetett mást Sós Károly, lemondott a kapitányi megbízatásról.

Sós Károly kapitányi időszaka alatt 10 mérkőzést játszott a válogatott. 5 győzelem, 4 döntetlen, 1 vereség volt a mérleg. Ez 70 %-os teljesítmény.

Hoffer József (1970-1971)

Ugyan Hoffer József ezt megelőzően a magyar ifjúsági válogatott szövetségi edzője volt 14 évig, folyton azt a jelzőt kapta, hogy újságíró, mivel az MTI sportrovat vezetője is volt. Így könnyebben ki tudták kezdeni, ismerve a magyar futball közeget, mindig az a rossz, aki most éppen ott van. Az elvárások nagyok voltak, a csapat gyengült, végül az elődjeihez híven szintén 10 meccs után mondott le, egy kiábrándító szófiai 0:3 után, Bulgária gyakorlatilag alázva verte a magyar válogatottat, ehhez akkoriban nem szokott hozzá a magyar focirajongó.

Hoffer József kapitányi időszaka alatt 10 mérkőzést játszott a válogatott. 4 győzelem, 3 döntetlen, 3 vereség volt a mérleg. Ez 55 %-os teljesítmény.

Illovszky Rudolf (1971-1974)

Rudi bácsi második szériája, mai divatos szóval élve keményen kezdődött. Az első meccs a Maracana-ban volt a fantasztikus világbajnok brazilok ellen, akik csikorgatták a fogaikat ellenünk, ugyanis még sosem győztek le bennünket, sőt, pontot sem szereztek. Az most sikerült, 0:0-lal úsztuk meg riói kalandot, ami világszenzáció volt és a magyar válogatott respektje nagyot emelkedett ezen 90 perc következtében. Ezt követően jöttek az EB selejtezők. Itthon 2:0-ra vertük Bulgáriát, majd Párizsban Franciaországot szintén 2:0-ra. Ez volt Zámbó Sándor élete mérkőzése, világklasszis játékával az őrületbe kergette a franciákat. Ezután itthon 4:0-ás söprés a norvégok ellen, majd jöttek a románok. Nem sikerült nyerni, csak 1:1 lett, így a továbbjutáshoz nyerni kellett volna Bukarestben. A 36. percben már 2:1-re vezettünk, Szőke, Dobrin és Kocsis Lajos góljával, plusz Kocsis Lajos egy tizenegyest is kihagyott. Sokáig vezettünk, de Neagu a 81. percben egyenlített, 2:2 lett a vége. Így a kijutásért, semleges pályán, Belgrádban, egy mérkőzésen kellett dönteni. A marseille-i kudarc után ez nem sok jót jelentett nekünk. A csapat viszont kiválóan játszott. Kocsis Lajos góljával hamar vezetést szereztünk, de nem sokkal később Neagu egyenlített. Innentől a meccs bármelyik oldalra eldőlhetett volna, de mind Rothermel Ádám, mind Raducanu parádésan védett. Aztán eljutottunk a 87. percig amikor a román 16-os előtt egy bepasszt követően Kű Lajos átlépte a labdát, jött Szőke István és jobb külsővel egy nagy kiflivel kilőtte Raducanu mellett a jobb alsó sarkot. Ezzel, azóta is utoljára az EB, akkor még négyes döntőjébe jutottunk, utazhattunk Belgiumba. A Szovjetunió várt ránk. Az egész meccsen sokkal jobban játszottunk. Az 52. percben viszont Konhkov egy kipattanó labdát meglőtt kapásból a 16-ostól nem messze, és ez meglepte Géczit, ezzel vezettek a szovjetek. Kaptunk utána egy tizenegyest. Ekkor már a csapatból senki nem merte rúgni, folyamatosan hagytuk ki a büntetőket. Zámbó Sanyinak volt annyi vér a pucájában, hogy odaállt. Rudakov kivédte a pocsékul rúgott tizit, így maradt a bronzmeccs, a házigazda belgákkal. Akkoriban a belga labdarúgás a magyarhoz képest jóval lejjebb volt értékelve. A szovjetek elleni vereség morálisan nem tett jót a csapatnak, és persze jött a régi jól bevált szlogen, itthon mindenki azt mondta, hogy le kellett feküdni a ruszkiknak. A belgák a 23. percben Lambert góljával megszerezték a vezetést a boldog hazai szurkolók előtt. Öt perccel később egy teljesen ártalmatlan helyzetben a bal oldalról gurult a labda az ötösön keresztbe. Géczi szólt Páncsicsnak, hogy hagyd. Páncsics átugrotta a labdát, Géczi elvétette és az ott sertepertélő Van Himst elé került, aki köszönte szépen, 2:0. Ezután a csapat nem omlott össze, támadott tiszta erőből, de csak egy tizenegyesre futotta az 52. percben. Ekkor már tényleg senki sem bízott abban, hogy valaki is képes tizenegyesből gólt lőni nálunk. Képes volt. Odaállt Kű Lajos és bebombázta a labdát a belga kapuba. Azóta is ez volt az utolsó magyar gól, ami EB döntőben született. Akkoriban ez csalódás volt, csak negyedikek lettünk Európában. Búslakodásra azonban sok idő nem volt, jött a müncheni olimpia. Itt az elvárás az aranyérem volt, hiszen az előző két olimpiát a magyar válogatott nyerte. Nem sikerült. A Deyna-t, Lubanski-t, Gadocha-t szerepeltető lengyel válogatott nyert 2:1-re, pedig a félidőben még Várady Béla góljával vezettünk a szakadó esőben. A következő feladat a németországi VB-re való kijutás volt. Minden remekül alakult. Csak itthon a vélhetően kisebb játékerőt képviselő svédeket kellett volna legyőzni. Bicskei Bertalan első válogatottságára készült, Pazar formában védett. Viszont az edzőtáborban akadtak problémák, amelyre utólag nyugodtan foghatjuk kiesést. Juhász Péter, az Újpesti Dózsa játékosa Európa egyik, ha nem a legjobb balhátvédje volt akkoriban. A történet szerint ultiztak a fiúk a meccs előtti edzőtáborban, Tatán. Juhász Péternek jó lapja volt, nem figyelt arra, hogy Rudi bácsi megérkezett. Kérdezett valamit tőle a szövetségi kapitány, amire Juhász csak azt válaszolta, hogy: „a faszom tudja”. Ezután Rudi bácsi szó nélkül kiment a szobából. A csapathirdetésnél mindenki megrökönyödésére azt a Szűcs Lajost jelölte balhátvédnek, aki még az életében nem játszott ezen a poszton. Csak annyi megjegyzést tett az összeállításra, hogy: „Juhász miért nem játszik? Juhásznak a fasza tudja”. A meccs 3:3 lett, háromból 2 gólt a balhátvéd, Juhász Péter elárvult helyéről kaptunk. Így nem jutottunk ki a ’74-es VB-re. Apró félreértés, büszkeség és sértődés miatt. Nem ismerős ez valakinek? A mai napig sem változott semmi a válogatott háza táján. Személyes vitákat, ellentéteket, sértődéseket nem tudtak rendezni, így inkább a jobb szereplést áldozták be, illetve áldozott be Illovszky mester. Sajnos. A kiesést követően még néhány előre lekötött barátságos mérkőzést lejátszott a magyar válogatott Illovszky Rudolf vezetésével. Székesfehérváron 1974. május 29-én nem csak Illovszky Rudolf búcsúzott a magyar válogatott-tól, Albert Flóriánnak is ez volt a búcsúmérkőzése.

Illovszky Rudolf második kapitányi időszaka alatt 29 mérkőzést játszott a válogatott. 12 győzelem, 9 döntetlen, 8 vereség volt a mérleg. Ez 57 %-os teljesítmény.

Bozsik József (1974)

Az egész ország nagy várakozással tekintett Cucu, a zseni szövetségi kapitányi kinevezéséhez. Sajnos a sors csak egy válogatott mérkőzést engedélyezett neki, azon Bécsben a sógoroktól kikaptunk 1:0-ra. Ezt követően már rendetlenkedett a szíve, ami sajnálatos korai halálát is okozta, így egy mérkőzés után egészségügyi okok miatt le kellett, hogy mondjon a posztjáról.

Bozsik József kapitányi időszaka alatt 1 mérkőzést játszott a válogatott. 0 győzelem, 0 döntetlen, 1 vereség volt a mérleg.Ez 0 %-os teljesítmény.

Moór Ede (1974-1975)

Őt nevezték ki Bozsik József után szövetségi kapitánynak. Nem volt túl hálás feladat. A tovább gyengülő válogatottól ugyanolyan jó eredményt vártak, mint a korábbi, sokkal jobb erőből álló csapattól. Hatodik mérkőzése után, amikor Bécsben az osztrákokkal 0:0-t játszottunk, menesztették. Ez nagyon megviselte, ezt követően a Tatabánya edzője lett, 1976 decemberében önkezével vetett véget életének.

Moór Ede kapitányi időszaka alatt 6 mérkőzést játszott a válogatott. 2 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség volt a mérleg. Ez 50 %-os teljesítmény.

Szőcs János (1975)

A kiváló zalaegerszegi edző megbízott szövetségi kapitányként működött. Miután egyetlen, általa irányított válogatottunk Walestől a Népstadionban EB selejtezőn 2:1-re kikapott, nem marasztalták tovább.

Szőcs János kapitányi időszaka alatt 1 mérkőzést játszott a válogatott. 0 győzelem, 0 döntetlen, 1 vereség volt a mérleg. Ez 0 %-os teljesítmény.

Baróti Lajos (1975-1978)

Lajos bácsit nem kisebb feladat várta, az 1978-as argentínai világbajnokságra kellett kivezényelni a válogatottat, két sikertelen selejtezősorozat után. A szovjetekkel és a görögökkel kerültünk egy csoportba, ennek megnyerése után még egy interkontinentális selejtezőt is nyerni kellett egy akkor még nem ismert dél-amerikai válogatott ellen, így válhatott szabaddá az út Argentínába. A szerencse az volt, hogy beérett egy új generáció. Nyilasi Tibor, Törőcsik András korosztálya. A legnagyobb feladat az volt, hogy a fiatalokat be kellett építeni a csapatba. Nyilasinak nem kellett sok, ötödik válogatottságán stílszerűen öt gólt vágott Luxemburgnak, ezután senki sem kérdőjelezte meg a fiatalok beválogatásának jogosságát. Ide tartozik még Ebedli Zoltán is, akit kebelbarátjával Törőcsik Andrással a repülőtéren csempészéssel kaptak el. Ennek mi értelme volt nem tudom, miután minden magyar focista csempészett korábban és annak idején is, és utána is, tehát tutira mehettek a vámosok, nyilván valaki jóakaró elvtársnak az utasítására. Nagy ügy nem lett belőle, de parancsba érkezett, hogy ezek ketten nem szerepelhetnek együtt a válogatottban, nyilván a cél is ez volt. Lajos bácsi elkeseredve ugyan, de Törőcsik Andrást választotta. Így a válogatottból kiszedték azt a fegyvert, amit Nyilasi, Ebedli és Törőcsik együttesen okozott az ellenfél védelmeinek. Egyszer korábban Baróti Lajos egy interjúban kijelentette:”A középpálya adott: Nyilasi, Ebedli, Zombori”. Így került be Pintér Sándor, aki mindenki helyett futott. A csapat fizikálisan erősebb lett, de az a szellemesség, amit hárman Ebedlivel nyújtottak, már jóval kevesebb lett, viszont a válogatott így is ütőképes volt. A VB-selejtezőkön idegenben egy iksz a görögökkel, vereség a szovjetektől, itthon mindkét riválisunkat vertük. Miután a görögök megtették azt a szívességet, hogy megverték a szovjeteket Görögországban, így megnyertük a csoportot és várhattuk Bolíviát az interkontinentális selejtezőn. Budapesten egy 6:0-lal, sziporkázó játékkal már az első mérkőzésen biztosítottuk a helyünket. A visszavágó csak formalitás volt, de a nagy magaslaton a visszavágót is 3:2-re megnyertük. Az Argentínába vezető út viszont rögös volt. A felkészülés alatt az adidas műfüvén megsérült Várady Béla, majd útközben lopáson kapták Törőcsik menyasszonyát és Fazekas feleségét Londonban. Ezen a morális mélyponton a VB-re nem kijutó angolok 4:1-re vertek minket, ki tudja, mi szükség volt erre a meccsre közvetlenül a VB előtt? A nyitómeccsre viszont elképesztően összekapta magát a csapat. A későbbi világbajnok, házgazda Argentína ellen hamar vezetést szereztünk Csapó Károly révén. Az argentinok szanaszét rugdosták a mieinket minden következmény nélkül. A portugál Garrido játékvezető, akinek a neve hallatán Nyilasi Tibor zsebében még mindig kinyílik a bicska, gondoskodott róla, hogy nehogy meglepetést okozzunk. Törőcsik a földhöz vágta a labdát a nagyon sokadik brutális belépő után, erre a bíró kiállította. Ezt követően Nyilasi szemei előtt nem a jótékony köd szállt le. A következő argentinba, nevezetesen Passarellába, beleszállt. Ő is megkapta a pirosat. Így is csak 2:1-re kaptunk ki, de a csapat összezuhant, kikaptunk az olaszoktól és a franciáktól is. Így végződött a legnagyobb magyar labdarúgó szövetségi kapitány pályafutása, aki még ott Argentínában benyújtotta a lemondását.

Baróti Lajos második kapitányi időszaka alatt 37 mérkőzést játszott a válogatott. 19 győzelem, 9 döntetlen, 9 vereség volt a mérleg. Ez 77 %-os remek teljesítmény.

Kovács Ferenc (1978-1979)

A világbajnokság után Baróti Lajos segítője, pályaedzője kapta a szövetségi kapitányi megbízást. A klubhűség élő szobra, Kovács Ferenc, akinek a neve összeforrt az MTK-val, nagyon nagy feladatot kapott. Egy romokban álló csapatot kellett valahogy összeszedni, miközben még itthon is az „okosok” még Törőcsiket és Nyilasit megbüntették, mert a világbajnokságon nem „szocialista emberhez” méltó módon viselkedtek. Lehet, hogy ez most nevetséges, de akkor nagyon nem volt az. A csapatot nem sikerült felrázni, tétmérkőzésen csak a Szovjetuniót sikerült itthon 2:0-ra legyőzni. Közben idegenben kikaptunk a finnektől, a görögöktől, itthon pedig csak döntetlenekre telt, így Kovács Ferenc munkáját is idő előtt megköszönték az illetékesek.

Kovács Ferenc kapitányi időszaka alatt 8 mérkőzést játszott a válogatott. 2 győzelem, 4 döntetlen, 2 vereség volt a mérleg. Ez 50 %-os teljesítmény.

Dr. Lakat Károly (1979-1980)

Már régen várható volt, hogy Dr. Lakat Károly szövetségi kapitány lesz egykor, még sokkal korábban. Ő a mai napig az egyetlen edző, aki magyar csapattal, a Ferencvárossal, európai kupát tudott nyerni. Finoman fogalmazva nem volt az elmúlt rendszer híve, így amikor szóba kerülhetett a neve, valamelyik elvtárs nyomban lehúzta a listáról. 59 évesen viszont a Tanár Úr valahogy bizalmat kapott. Nagyon nehéz dolga volt, a magyar labdarúgás az argentínai kudarc utáni életét élte. Nyilasi Tibor a kapitánysága alatt döntött úgy, hogy abbahagyja a labdarúgást, még szerencse, hogy később meggondolta magát. Nem is sikerült úgy a dolog, ahogy szerette volna, idő előtt megköszönték neki is a munkáját, ebben nyilván segítettek azok is, akik az első pillanattól nem látták szívesen a doktort a szövetségi kapitányi székben. Terjesztették azt, hogy nagyon szereti a hegy levét, Rizling doktornak neveztette a suttogó propaganda. Ha így is lett volna, akkor is szégyenteljes volt az eljárás azzal az edzővel, tanáremberrel, aki olyan sikert ért el magyar edzőként, magyar csapattal, megnyerte a mai Európa Ligának megfelelő Vásárvárosok Kupáját a Ferencvárossal, amit ki tudja, mikor tud majd valaki valamikor beállítani. Egyhamar biztosan nem.

Dr. Lakat Károly kapitányi időszaka alatt 6 mérkőzést játszott a válogatott. 3 győzelem, 0 döntetlen, 3 vereség volt a mérleg. Ez 50 %-os teljesítmény.

Mészöly Kálmán (1980-1983)

Lakat doktor pályaedzőjét, segítőjét, a 39 éves Mészöly Kálmánt nevezték ki a szövetségi kapitányi tisztségbe. Mészöly nagyon jó megoldásnak látszott, nem volt túl nagy korkülönbség a csapat és a kapitány között, valamint a habitusa miatt nagyon szerették a játékosai, világklasszis játékos múltja miatt pedig őszintén tisztelték. Az első mérkőzések elég vegyesen sikerültek, de az, hogy élvezte a bizalmat, kamatostul fizetett. Kivezényelte a válogatottat a spanyolországi VB-re. Akkor készült róla az a nevezetes portréfilm, ahol ugyanúgy káromkodott a kamerák és mikrofonok előtt is, mint egyébként. Ez megosztotta a futballszerető közvéleményt, de aki emiatt bármi rossz szót szólt, szól rá, az a véleményem szerint merően sznob és prűd. Összehozott egy remek válogatottat, amivel minimum a továbbjutás volt az előre meghatározott cél. Az első meccsen 10:1-re vertük Salvador csapatát, ez máig élő VB csúcs. A második mérkőzésen viszont Argentína ellen egy támadást feladó, teljesen defenzív csapatott állított össze Mészöly. Pedig nyilvánvaló volt mindenki előtt, hogy Maradonáék ellen bekkelve csak kikapni lehet. 4:1-re ki is kaptunk, így az argentinokat a nyitómérkőzésen 1:0-ra verő belgákat kellett volna megverni a továbbjutáshoz. Nem sikerült. Varga József góljával sokáig vezettünk, de egyenlítettek a belgák, ez viszont a repülőjegyet jelentette a csapat számára. Még egy évig élt a bizalom Mészöly irányában, de az eredmények elég vegyesek voltak. Miután 1983-ban egymás után három EB selejtezőt buktunk el az angolok, a görögök és a dánok ellen, így Mészöly Kálmán első kapitánysága is lejárt.

Mészöly Kálmán első kapitányi időszaka alatt 31 mérkőzést játszott a válogatott. 13 győzelem, 6 döntetlen, 12 vereség volt a mérleg. Ez 52 %-os teljesítmény.

Mezey György (1983-1986)

Szokás szerint Mészöly Kálmánt is pályaedzője, Mezey György követte a szövetségi kapitányi poszton. Legfőbb cél a mexikói világbajnokságra való kijutás volt. A kinevezését követően nagy lendülettel vágott bele a munkába. Támaszkodott az előző válogatott stabil tagjaira, de újakat is beépített, leginkább az akkor legjobb magyar csapatra a Bp. Honvédra épített. Akkoriban új stratégiát dolgozott ki, a csapat az egész pályán letámadott, az ellenfelek nem igazán tudtak mit kezdeni ezzel a játékmodorral. A csapat ázsiója egyre feljebb kúszott. 1985-ben Mezeyt Európa legjobb szövetségi kapitányává választották, volt, amikor a világranglistán is az élen álltunk. Megvertük a törököket, a hollandokat, az NSZK-t, a brazilokat, Bécsben egy felejthetetlen 3:0 a Hanappi-stadionban, a meccs utolsó perceiben a magyar közönség ritmusra kiáltotta a Mexikó, Mexikó-t. Tömeghisztéria alakult ki a válogatott körül, mindenki alig várta Mexikót. 1986. június 2-án elérkezett az első mérkőzésünk a Szovjetunió ellen. 1953 novemberében volt utoljára, hogy kollektívan az egész ország akkor a rádió, most a televízió előtt ült. Ha valaki a mérkőzés kezdetekor kiment a hűtőhöz egy sörért, mint én, az nem látta az első gólt, amit kaptunk, viszont a sör felbontása után az első kortynál már a másodikat láthattuk. Néhány perc alatt a padlóra kerültünk, a szovjet válogatott játszott a ténfergő magyar játékosokkal, mint macska az egérrel. 6:0 lett a vége, amint azt mindenki tudja, ezt bánta néhány TV készülék is az országban, amelyeket a szurkolók tehetetlen dühükben az utcára hajítottak. A magyar futball történelmében a szörnyű vereségek és az ide tartozó városok nevének említésekor is a magyar focirajongókon lúdbőrözést okozó helyek száma eggyel bővült, Bern és Marseille után Irapuato is feliratkozott a sorba. Ezt követően legyőztük Kanadát 2:0-ra, de a franciáktól egy sima 3:0 keretében megkaptuk a repülőjegyet hazafelé. Sokan nyilatkoztak arról, hogy mi történhetett a csapattal. A játékosok nem tudták mi van velük, csak annyit észleltek, hogy lépni sem tudnak, ők a sikerek után vakon hittek edzőiknek, a felkészítő stábnak. Az eltelt idő után tisztult a kép, először a tésztaevés volt a fő bűnbak, de kiderült, nem ez volt a gond. Igazán az, hogy szarvashiba volt a magaslatra az alpesi magaslaton készülni, hiszen, a levegő összetétele teljesen más, mint a mexikói magaslaton. Valamint, amikor a többi csapat késő este edzett, a nappali borzasztó kánikulát kerülték, addig mi a meccs időpontjában, ottani idő szerint déli 12:00 órakor edzettünk, állítólag az ellenfelek finoman fogalmazva is megmosolyogtak minket, sajnos nekik volt igazuk. Nyilvánvaló, hogy ez merítette le a játékosokat teljesen. Elhibázott edzőtábor, elhibázott felkészülés volt a kudarc oka, ez bizony Mezey György és stábja számlájára írandó. Mezeynek és stábjának az elmúlt három évben minden bejött, bármit léptek, ha vakon is, bejött. Az a lépés, ami a VB-re való közvetlen felkészülést érinti, nagyon nem jött be, sőt végzetes hibának bizonyult. Mezey György még Mexikóban lemondott.

Mezey György első kapitányi időszaka alatt 30 mérkőzést játszott a válogatott. 18 győzelem, 5 döntetlen, 7 vereség volt a mérleg. Ez 67 %-os teljesítmény.

Komora Imre (1986)

A Bp. Honvéddal sikert sikerre halmozó olimpiai bajnok, EB bronzérmes labdarúgó, Komora Imre vette át a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját. Ebben nagy segítségére volt az, is, hogy az akkoriban kimagaslóan legjobb magyar futballista, Détári Lajos a veje volt. Komora Imrére nehezen lehet mondani, hogy a szavak embere, egy-egy interjújában a körmondatai között lámpással sem nagyon lehetett összefüggést találni. Ami a Honvédnál remekül bejött, a válogatottnál nem. Három meccset ért meg Komora, ebből egy döntetlent sikerült felmutatni. A kudarcot érő meccsek után a nyilatkozataiban csak közhelyeket tudott mondani némi hebegéssel, igazán a csapat mentségére semmi értelmeset nem tudott felhozni. Mint az előzőekben említettem, Komora nem a szavak embere, igaz a válogatottban a tetteké sem volt. Nem okozott meglepetést a menesztése, az egész ország a mágust, Verebes Józsefet követelte szövetségi kapitánynak.

Komora Imre kapitányi időszaka alatt 3 mérkőzést játszott a válogatott. 0 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség volt a mérleg. Ez 17 %-os teljesítmény.

Verebes József (1987)

Mindenki Verebestől várta a megváltást. A nyolcvanas évek elején a Győrrel parádézó Verebes szókimondásáról volt híres. Nem ápolt jó viszonyt a Mészöly-Mezey vonulattal, így a támadási felülete is meglehetősen nagy volt. Ugyan nagy csalódást nem okozott, játszottunk a lengyelekkel a kapitánysága idején egy 5:3-as parádés EB-selejtezőt, itt rúgta Détári élete gólját kicsivel a szögletzászló mellől a hosszú felső sarokba, de utána Lipcsében az NDK elleni meccs előtt az óriási kánikulában Verebes rövid nadrágban szállt le a repülőgépről. Ez volt olyan mérhetetlen vétek, hogy szinte azonnal eltávolították a szövetségi kapitányi posztról. Ezen az NDK-beli mérkőzésen lépett életében egyetlen egyszer pályára felnőtt válogatott mezben a tatabányai Plotár Gyula, aki elképesztő csatártehetség volt, de utána azonnal elfelejtették, ki tudja miért. Már akkor is két kézzel szórtuk ki az ablakon a tehetségeinket.

Verebes József első kapitányi időszaka alatt 4 mérkőzést játszott a válogatott. 2 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség volt a mérleg. Ez 62,5 %-os teljesítmény.

Garami József (1987)

Verebes után a higgadt pécsi tanárembert bízták meg a szövetségi kapitányi teendők ellátásával. Garami József hatalmas stratéga, kiváló pedagógus, valamint remek természetéből adódóan mindenkivel kiváló kapcsolatot ápolt. Így a munka és a nyugalom lett úrrá a válogatott háza táján. Az eredmények viszont ennek ellenére nem jöttek. Azonnal két vereséggel kezdett a Garami csapat, de utána a görögöket egészen pazar játékkal vertük 3:0-ra a Népstadionban, ez volt Bognár György pályafutásának legjobb, legemlékezetesebb válogatott-beli játéka, káprázatosan, szellemesen játszott, extraklasszis gólt rúgott.

Miután már az elején kikötötték, hogy Garami József csak ideiglenes jelleggel vállalja a megbízatást, így 1987 decemberében egy Ciprus elleni győzelem után ezt a megbízatást lejártnak tekintették.

Garami József kapitányi időszaka alatt 5 mérkőzést játszott a válogatott. 2 győzelem, 1 döntetlen, 2 vereség volt a mérleg. Ez 50 %-os teljesítmény.

Bálint László (1988)

Kevesebb, mint öt évvel az utolsó játékosként történő válogatott szereplése után Bálint Lászlót nem szövetségi kapitánnyá, hanem szakmai igazgatóvá nevezték ki. A közgazdász végzettségű Báróról, aki mindenhol, mindig úgy jelent meg, mintha a divatlapból lépett volna ki, azt gondolta az MLSZ vezetése, hogy a 76 válogatott fellépés, az első legálisan nyugati klubba szerződött játékos tapasztalata elég lesz ahhoz, hogy a válogatottat irányítsa. Ez az ötlet sem volt világra szóló. A válogatott élén töltött ideje több volt, mint felejthető, tétmérkőzést nem vívott vele a csapat. Leváltása után még néhány klubnál vezető beosztást vállalt, majd kiszállt a futball vonatából, vele együtt a szakmai igazgató beosztás is megszűnt a válogatottnál, visszatért a jó öreg szövetségi kapitányi megnevezés.

Bálint László szakmai igazgatói ténykedése alatt 6 mérkőzést játszott a válogatott. 2 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség volt a mérleg. Ez 50 %-os teljesítmény.

Mezey György (1988)

Bálint László eltávolítása után visszatért a mexikói kudarcot feledvén Mezey György. Akkor még mindenki értetlenül állt, mi történhetett Mexikóban, mi lehetett az érthetetlen gyenge produkció oka, hiszen előtte végigvertük a világot príma játékkal. Mezey hozzáfogott második szövetségi kapitányi megbízatásához, ami lényegesen gyengébbre sikerült, mint az előző. Az 1990-es olaszországi VB-re szerette volna kivezényelni a válogatottat. Néhány barátságos mérkőzéssel melegített a csapat a VB-selejtezőkre. Az első VB-selejtezőn sokkoló 3:0-s vereséget szenvedtünk Athénban a görögöktől, majd a Népstadionban egy kiábrándító 2:2 Máltával. Ez volt Mezey György hattyúdala a magyar válogatottnál.

Mezey György második kapitányi időszaka alatt 5 mérkőzést játszott a válogatott. 2 győzelem, 2 döntetlen, 1 vereség volt a mérleg. Ez 60 %-os teljesítmény.

Bicskei Bertalan (1989)

A VB-selejtezők közepette jó megoldásnak tűnt a Moszkvában 1984. júniusában utánpótlás Európa bajnok magyar labdarúgó válogatott szövetségi edzőjét kinevezni a felnőttekhez. Bicskei sem tudott csodát tenni. A válogatottnak semmi esélye nem volt kijutni az olaszországi VB-re. Voltak jobb pillanatok, de az utolsó VB selejtezőn Spanyolországban kilátástalan játékkal 4:0-ra kikaptunk, ezt követően Bicskeinek is megköszönték a munkáját.

Bicskei Bertalan első kapitányi időszaka alatt 9 mérkőzést játszott a válogatott. 2 győzelem, 4 döntetlen, 3 vereség volt a mérleg. Ez 44 %-os teljesítmény.

Mészöly Kálmán (1990-1991)

Bicskei után visszatért a „Kazinczy-díjas”, ahogy a közvélemény hívta a már az előzőekben említett portréfilm kapcsán Mészöly Kálmánt. A Szőke Sziklára volt szükség, hogy kissé felrázza azt a posványt, ami abban az időben jellemezte labdarúgásunkat. Ne felejtsük, akkor még a sikerek élénken éltek a szurkolók emlékezetében és nagy fájdalommal látták azt, hogy labdarúgásunk olyan mélyre süllyed, hogy már egy Málta szintű válogatottat sem sikerül még a Népstadionban sem legyőzni. Mészöly sok barátságos mérkőzést kötött le, ezeken váltakozó teljesítményt nyújtottunk, de némi javulás látszott. Így futottunk neki az EB selejtezőknek. Itt már látszott, hogy hiába a javulás, a csapatnak jottányi esélye sincs kijutni a soron következő Európa bajnokságra. Zsinórban három mérkőzésen kikaptunk. Szovjetuniótól, Olaszországtól és Írországtól, ebből kettő EB selejtező volt. Így utaztunk, immár tét nélkül az utolsó EB selejtezőnkre a Szovjetunió ellen Moszkvába. Már mindenki tudta, hogy a következő válogatott mérkőzésen nem Mészöly Kálmán irányítja a csapatot. A csapat kitett magáért, 2:2-es döntetlent ért el, a repülőgépen hazafelé sírva búcsúzott a válogatott szövetségi kapitányától.

Mészöly Kálmán második kapitányi időszaka alatt 18 mérkőzést játszott a válogatott. 8 győzelem, 3 döntetlen, 7 vereség volt a mérleg. Ez 53 %-os teljesítmény.

Glázer Róbert (1991)

Átmenetileg Mészöly pályaedzője lett megbízva a szövetségi kapitányi teendőkkel. A politikával is kacérkodó Glázer, miután nem sikerült a rendszerváltás idején parlamenti mandátumot szerezni, visszatért a foci világába. Négy mérkőzés adatott neki, gyakorlatilag tiszta bukta volt az egész, ahol bravúr kellett volna, ott kikaptunk, ahol a papírforma szerint győznünk kellett volna, csak izzadtságszagú döntetlen volt az eredmény. 1:1-re játszottunk azzal a Salvadorral, akiket kilenc évvel korábban a spanyolországi VB-n még 10:1-re aláztunk, és nem Salvador lett jobb, mi lettünk ennyivel rosszabbak. Várható volt, hogy Glázer csak szükségmegoldás, lázasan keresett az MLSZ vezetése olyat, akinek neve van a futball világában, aki képes a válogatottunkat valamelyest felrázni, mert a futballunk színvonala közelített a bányabéka ülepéhez.

Glázer Róbert kapitányi időszaka alatt 4 mérkőzést játszott a válogatott. 0 győzelem, 2 döntetlen, 2 vereség volt a mérleg. Ez 25 %-os teljesítmény.

Jenei Imre (1992-1993)

Az erdélyi magyar Jenei Imre igazi nagy igazolásnak tűnt. BEK-et nyert a Steaua Bucuresti csapatával, román szövetségi kapitány is volt, világszerte elismert, ünnepelt szakember. Azon kevés romániai magyar közé tartozott Jenei, akit a románok is megsüvegeltek és tisztelték, tisztelik a mai napig is. Egy erdélyi magyar nem utasíthatja vissza a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját, más jár a lelkében, amikor romániai magyarként hallja a magyar himnuszt nem ellenfélként, ezt mi igazán nem tudjuk, nem érthetjük, csak sejthetjük, hogy így van. Csak, nem tudta hová jön. Teljesen más taktikát igyekezett megtanítani a magyarokkal, ez az itteni játékosoknak merőben szokatlan volt. Nem engedte például felívelgetni a labdát, a kapus hosszan nem rúghatta ki, a földön kellett volna rövid, pontos passzokkal felhozni. Ez elméletben nagyon rendben volt, csak a magyar játékosok nem voltak annyira képzettek, hogy ezt a taktikát rendesen végre tudják hajtani, gyakorlatilag így megtartani sem tudták igazából a labdát, ez azt jelentette, hogy már a saját térfelünkön elvesztettük, ez viszont az óbudai jósnők szerint sem vezet sok jóra. Jenei valamelyest felrázta a magyar futballt, de miután az 1994-es egyesült államok-beli VB-re nem sikerült kivezetni a válogatottat, kikaptunk itthon a görögöktől, megunta a szélmalomharcot és lemondott.

Jenei Imre kapitányi időszaka alatt 14 mérkőzést játszott a válogatott. 6 győzelem, 4 döntetlen, 4 vereség volt a mérleg. Ez 57 %-os teljesítmény.

Puskás Ferenc (1993)

Puskás Ferenc akkor már itthon élt, a magyar válogatott utazó nagyköveteként járta a világot a csapattal együtt, ő szállt ki először a repülőgépből. Neki köszönhető, hogy bárhová utazott akkoriban a csapat, tömegek, a média fokozott figyelemmel várta. Jenei nagy név volt a szakmában, akkor kellene egy másik, adta magát a dolog, már csak az Öcsi bácsit kellett befírolni. Edzőkent is nagyon sikeres volt, a Panathinaikos-t BEK döntőig vezette. Görögországban, és a világ számtalan helyén, mint azt a Puskás – Hungary filmből tudhatjuk, istenként tisztelték. Az egész világgal nagyon jóban volt, önzetlen, remek természete miatt mindenhol tömegesen voltak barátai. Az, hogy bevállalta a szövetségi kapitányi posztot, az is a kiváló emberi mivoltát fémjelzi, pontosan tudta mire vállalkozik, hiszen együtt élt a csapattal. Nem törődött a saját nimbuszával, igaz ez soha életében nem foglalkoztatta, haláláig az a kispesti vagány maradt, aki a haverjaival elkezdett focizni a grundon, majd a szomszédos Kispesti AC pályán. Ezzel a játékos anyaggal ő sem tudott csodát tenni, négy mérkőzésre korlátozódott a tevékenysége. Ezalatt egy meccset sikerült nyerni, Írországban 0:2-es félidő után 4:2-re sikerült fordítani, Hamar István a félidőben szállt be, rúgott két gólt, neki nyilván ez volt élete meccse a válogatottban.

Puskás Ferenc kapitányi időszaka alatt 4 mérkőzést játszott a válogatott. 1 győzelem, 0 döntetlen, 3 vereség volt a mérleg. Ez 25 %-os teljesítmény.

Verebes József (1993-1994)

Puskás Ferenc után ismét elővették Verebes Józsefet, akit a mondvacsinált rövid nadrágos ügy miatt csináltak ki, erről már volt szó az előzőekben. Igaz, akkor már teljes gőzzel a rendszerváltás rózsaszín köde borította el a fejeket. Senkit nem érdekelt Hobo figyelmeztetése: „Másik Magyarország, félek tőled”. Ami néhány évvel ezelőtt történt, az mind rossz volt, ami meg akkor, az minden csodálatos. Ma már tudjuk, hogy ez mennyire nem volt igaz. Verebes Józsefet viszont nem érdekelte a politika, szokása szerint elhitette a játékosokkal, hogy ők a világ legjobbjai, majd tőlünk lényegesen jobb válogatottakkal kötött le barátságos meccseket, a már bukott VB selejtező maradék két mérkőzésével nem foglalkozott. Pszichésen lehet, hogy hatott valamennyire a játékosokra, de a játéktudásukat nem tudta varázsló módjára feljavítani. Ez azt jelentette, hogy fél Európa önbizalom növelő mérkőzéseken vert minket cipóra. 1994 nyarán egy hollandiai 1:7, majd egy belgiumi 1:3 után Verebes mesternek megköszönték a szolgálatait.

Verebes József második kapitányi időszaka alatt 10 mérkőzést játszott a válogatott. 1 győzelem, 2 döntetlen, 7 vereség volt a mérleg. Ez 20 %-os teljesítmény.

Mészöly Kámán (1994-1995)

Ha Verebesnek nem ment, jöjjön az ellenpólus, a Szőke Szikla harmadszor, gondolták az illetékesek. Nem tudom mennyi kedve volt Mészöly Kálmánnak átvenni ezt a romhalmazt, de becsületére váljon, legalább megpróbálta. Úgy gondolta, hogy ő annyit kapott a magyar futballtól, hogy a tartozását felé még nem egyenlítette ki. Bemelegített egy a törökök elleni 2:2-vel, majd egy németek elleni 0:0-val. Igaz itthon volt mindkét meccs, de legalább nem kaptunk ki, ez is újdonság volt. Aztán jöttek az EB selejtezők. Teljes bukta, egy eredmény kifutott, 1:0-ra megvertük a svédeket itthon, de kikaptunk Izlandtól, Izraeltől, a törököktől és Svájctól. Reykjavik-ban, az izlandiak elleni meccsen közel lehetett a zajmikrofon a magyar kispadhoz, így ismét lehetett hallani Mészöly Kálmán taktikai utasításait a magyar szódás kocsis szótár legcifrább elemeivel bővítve. Knézy Jenő üzent a félidőben: „Szóljatok a Kálmánnak, hogy minden behallatszik a mikrofonba, amit mond”, így a második félidőben ezt már nem élvezhettük, pedig szórakoztatóbb volt, mint a meccs. A magyar labdarúgás soha nem látott mélységbe zuhant, a pokol legmélyebb bugyrába, ahol legfeljebb Málta, Ciprus, San Marino képességű együttesekkel léphettünk pályára papíron esélyesként.

Mészöly Kálmán harmadik kapitányi időszaka alatt 11 mérkőzést játszott a válogatott. 2 győzelem, 3 döntetlen, 6 vereség volt a mérleg. Ez 20 %-os teljesítmény.

Csank János (1996-1997)

Egy nyugodt hangú, nem kapkodó, a játékosaival nem bizalmaskodó, konzekvensen magázódó szakembert neveztek ki szövetségi kapitánynak. Csank János többször bizonyított, teljesen leírt játékosokat gyűjtött össze a Vác FC-Samsung csapatához és azokkal bajnokságot nyert, kétszer hajszállal lett második. Adva volt a feladat, megkísérelni a lehetetlent, kivívni valahogy a franciaországi világbajnokságra a kijutást, bár erre kevesebb esély volt a selejtezők indulásakor, mint prérifarkasnak az X-Faktor győzelméhez. Szisztematikus munkával kiemelte a csapatot a posványból, önbizalmat adott nekik, elhitette velük, hogy nem ők a legkutyábbak az egész futballvilágban, ahogy ezt a magyar közvélemény fájdalmas arccal legyintve állította. Kedvező sorsolást kaptunk, Norvégia, Svájc, Finnország és Azerbajdzsán csapataival kerültünk egy selejtező csoportba. Szerencsés körülmények között, de leginkább elképesztő mázlival, a finnországi néhány perces hosszabbításban egy finn felszabadítás után a védő lábáról visszapattant a labda a finn kapuba, ezzel a góllal sikerült Norvégia mögött a második helyen végezni és ez pótselejtezőt ért. A jugoszlávok vártak ránk. Az Üllői úton, a Fradi pályán beleszaladtunk egy 7:1-es vereségbe, majd másfél héttel később Belgrádban egy sima 5:0-ba. Itt már semmi sem segített, a tudásbeli különbség kijött, macska-egér harcot hozott mindkét meccs.

Ezt követően Csank mester lemondott. Akkor még ő sem sejtette, hogy ez követően még 2012-ben is azt mondhatjuk, ilyen közel a magyar labdarúgó válogatott világversenyre való kijutáshoz nem állt. Ebből következik az, hogy az eredmény, amit Csank János ezzel a játéktudású csapattal elért, az mindenképpen sikertörténet, remek munkával sokkal többet hozott ki belőlük, mint ami bennük volt, de a csúnya befejezés miatt ezt sokan elfelejtik, pedig manapság is lehetne emlékezni erre.

Csank János kapitányi időszaka alatt 16 mérkőzést játszott a válogatott. 6 győzelem, 2 döntetlen, 8 vereség volt a mérleg. Ez 44 %-os teljesítmény.

Bicskei Bertalan (1998-2001)

Bicskei Bertalan már egy morálisan más csapatot kapott, mint Csank János. A pótselejtező kudarcában szereplő idősebb játékosokról lemondott, és bátran nyúlt a fiatalokhoz. Első mérkőzésén egy remek találkozón Bécsben 3:2-re vertük az osztrákokat, akkor debütált egy fiatal, tehetséges szombathelyi kapus Király Gábor. Pazarul védett, tizenegyest hárított, ezzel megalapozta hosszú, a magyar válogatottban és az európai klubfutballban is dicséretes karrierjét. Bicskeivel jöttek a régen várt eredmények, igaz ezek gyengébb játékerőt képviselő válogatottak ellen, de a sikerre, győzelemre szomjas magyar futballszurkolónak már ez is elég volt a boldogsághoz. Sajnos az EB selejtezők mutatták meg a csapatunk igazi erejét, vagy nem erejét, Kikaptunk Portugáliától, Romániától, Szlovákiától, így a 2000-ben a belga-holland közös rendezésű Európa bajnokságra nem jutottunk ki. Azonban a bizalom tovább élt Bicskei felé, vele kezdhettük meg a 2002-es Japán-Dél-Korea közös rendezésű világbajnokságra a selejtezőket. Itt viszont már nem jöttek az eredmények. Volt egy kifutott eredmény, Kaunasban, Litvániában 6:1-re nyertünk, többek között az áldott emlékű Fehér Miki mesterhármasával. Itthon viszont már csak 1:1-re futotta ellenük. Aztán kikaptunk a románoktól, majd a grúzoktól. Ez pecsételte meg Bicskei Bertalan második kapitányságát. Az mindenképpen említést érdemel, hogy egy kapitányság alatt az elmúlt 50 évben egyedül Baróti Lajos vezette több mérkőzésen a válogatottat. Lajos bácsi kétszer is.

Bicskei Bertalan második kapitányi időszaka alatt 36 mérkőzést játszott a válogatott. 13 győzelem, 15 döntetlen, 8 vereség volt a mérleg. Ez 57 %-os remek teljesítmény.

Gellei Imre (2001-2003)

Bicskei után ismét egy csendes, halk szavú, a közös munkában hívő szakember vette át a csapatot. A tét nélküli VB-selejtezőket már az ő irányításával játszotta a válogatott. Itthon kikaptunk a románoktól, majd 1:0-ra Parma-ban az olaszoktól. Váltakozó eredményekkel melegítettünk a soron következő EB selejtezőkre, amelyek már Portugáliába irányítottak volna minket. Itt viszont ismét elbuktunk. Ugyan San Marino-nak két meccsen nyolc gólt rúgtunk, de édeskevés volt az üdvösséghez. A san-marino-i 5:0 után zsinórban kikaptunk idegenben a szlovénoktól és a lettektől, itthon a lengyelektől és az észtektől. Ez már sok volt, Gelleinek is megköszönték az eddigi tevékenységet.

Gellei Imre kapitányi időszaka alatt 23 mérkőzést játszott a válogatott. 8 győzelem, 3 döntetlen, 12 vereség volt a mérleg. Ez 41 %-os teljesítmény.

Lothar Matthäus (2004-2005)

Nagy titkolózás volt az MLSZ háza táján. Kellő csinnadrattával jelentették be, hogy a német világbajnok, világklasszis játékos Lothar Matthäus lesz a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Igazából nem tudom, hogy mit vártak tőle, edzőként még különösebb eredményt nem mutatott fel, azt viszont mindenki tudja, hogy aki jó játékos volt, nem feltétlenül válik jó edző is belőle. Ha végigtekintünk az elmúlt ötven év szövetségi kapitányain, láthatjuk, hogy Puskás Ferenc és Mészöly Kálmán kivételével említésre méltó labdarúgó karrierje senkinek sem volt, de ha a világ labdarúgását nézzük, Mario Jorge Lobo Zagallo, Giovanni Trapattoni és Franz Beckenbauer kivételével igazából a nemzeti válogatottaknál nagyon sikeresen és eredményesen dolgozó trénerek közül senkinek sem volt világra szóló futballista karrierje. Matthäus-nak kiváló PR-t biztosított az MLSZ. Az ország egyik fele nagy várakozással, a másik szkeptikusan várta a jövőt. Kiváló kapcsolatai révén olyan válogatottakat hozott Magyarországra, amelyek egyébként biztosan nem jöttek volna hozzánk, vagy csak olyan nagy pénzért, amit nem tudtunk volna megfizetni. Igaz kikaptunk tőlük, de anyagilag biztosan megérte, a brazilok és az argentinok megtöltötték a már Puskás Ferenc nevét viselő stadiont. Ellenünk volt akkor először vá