Mark Clattenburg a rasszista?

Mark Clattenburg kiállítja Fernando Torrest

Kapcsolódván a „Terry, Ferdinand, rasszizmus, FA” posztomhoz, vasárnap késő délután volt a Stamford Bridge-en egy Chelsea - Manchester United Premier League rangadó, ahol a United hamar kétgólos vezetésre tett szert. Ezt az előnyt a Chelsea kínkeservesen, példásan harcolva, a második félidő elejére egalizálta. Ezt követően kemény harc folyt a pályán, jó mérkőzést láttunk. Mindkét együttes küzdött a győztes gólért. Branislav Ivanovic a gólhelyzetben kitörő Ashley Young-ot buktatta, Mark Clattenburg játékvezető – helyesen – kiállította a Chelsea szerb védőjét. Néhány perccel később Fernando Torres lendületesen tört kapura, Jonny Evans becsúszott, Torres elesett. Evans tájékozatta Clattenburg-öt, hogy ő bizony nem szabálytalankodott. Ez elég volt a bírónak, hogy második sárgával kiállítsa Torrest. Ez nem volt egyáltalán életszerű, hiszen, ha Torres nem esik el, rávezethette volna De Gea-ra a labdát, azzal, hogy elesett, ő került hátrányosabb helyzetbe. A lassításokból kiderül. hogy Jonny Evans bizony odataposott Torres lábfejére. Súlyos bírói hiba, nem láthatta Clattenburg hátulról érkezve, hogy volt-e kontaktus a két játékos között. De pontosan tudta, hogy Torresnek ez a második sárgája lesz, mert már a sárga után egyből húzta elő a pirosat a zsebéből, nem egyeztetett, hogy ez hányadik Torresnek, tudta, pedig ilyenkor mérlegel az a bíró, aki nem akarja a meccset saját maga eldönteni. A Chelsea 8 mezőnyjátékossal próbálta legalább az ikszet megmenteni. Clattenburg azonban nem hagyta. Elkövette a következő, súlyos, mérkőzést döntően befolyásoló újabb hibáját. Van Persie ballábas, sarokra tartó lövését Petr Czech hatalmas bravúrral a kapufára tolta, az ott termő Chicharito visszakotorta a labdát a mezőnybe, majd beesett a kapuba, Rafael visszalőtte a labdát, amely a kapuból éppen kiigyekvő, abszolút lesen álló Chicharito-ról a kapuba került. Clattenburg megadta, ezzel a habot feltéve a tortára, az elfogadhatatlan játékvezetői produkciójára. Nem szeretnék összeesküvés-elméleteket gyártani, de már a Manchester United kevésbé elvakult szurkolói is foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy Sir Alex Ferguson-nak akarnak a bírók megfelelni, nem az FA Játékvezetői Bizottságának. Visszagondolva én nem emlékszem arra, hogy mikor tévedtek a Manchester United kárára a bírók, biztos volt ilyen, majd felhomályosít valaki United-fan. Az viszont fordulóról fordulóra látszik, hogy amikor a United játszik, a bírók minden kétes ítéletet a vörösök felé fújnak be. Emlékezzünk vissza, anno Cristiano Ronaldo hány műesését fújták be tizenegyesnek, ebben nagy művész mostanság Nani is, már amikor szerepet kap. Úgyhogy azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy, amikor a Manchester United bárkivel játszik a Premier League-ben, a bírók nem biztosítanak egyenlő feltételeket az ellenfélnek, bárki is legyen az Angliában. Ezért érthető, hogy a nemzetközi kupákban már jobban bukdácsol a United, ott már nem indulnak hendikeppel. Ettől függetlenül a Manchester United remek csapat tele világklasszissal, önmagától is képes lenne, és képes is Bajnokok Ligáját és Premier League-t nyerni, csak a borkedvelő skót lovag, edzőlegenda vélhetően nem bíz semmit a véletlenre, legalábbis Angliában. Ezen már csámcsog a brit és az európai sajtó is, erre szokás mondani nálunk, hogy nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja.

Juan Mata, Mark Clattenburg és John Obi Mikel

És, hogy miért kapcsolódik ez a rasszizmusról írott posztomhoz. Újsághír: „A londoni kékek ugyan Clattenburg ítéleteinek jogosságát is vitatják, de nem ezért tettek panaszt, hanem a játékvezető nem megfelelő viselkedésmódja miatt. A londoni csapat két külön incidenst sérelmez – a BBC Sports úgy tudja, Clattenburg az egyik során rasszista megjegyzést is tett a találkozón. Újabb újsághír: A Chelsea hivatalosan csak annyit közölt, hogy a bíró megengedhetetlen hangnemben kommunikált a játékosokkal. Az angol lapok szerint John Obi Mikel és Juan Mata volt a sértett”. "A Chelsea hivatalosan panaszt tett Clattenburg ellen, mert a bíró állítólag „spanyol gengszternek” (Spanish thug) nevezte Juan Matát, továbbá leniggerezte John Obi Mikelt, a londoniak nigériai középpályását." Most jön az a mondat, amit leírtam a múltkor, az FA kiengedte a szellemet a palackból. Ha ezt nyilatkozta a spanyol, tehát latin Juan Mata és a színes bőrű, nigériai John Obi Mikel, hogy velük rasszista hangnemben beszélt, rasszista módon viselkedett Mark Clattenburg, márpedig a fentiek elég kemény vádak, akkor az FA jó szokásához híven kell, hogy eljárjon. Bizonyíték nem kell, elég a gyanú, meg kell büntetni a bírót, el kell tiltani hosszú időre, valamint azonnal ki kell vágni a FIFA-keretből. Kicsit túlozva, nyilvánosan, a Stamford Bridge-en David Bernstein az FA elnöke letépi a FIFA Referee feliratú, pajzs alakú, valamint az angol bírói testület oroszlános emblémáját Clattenburg fekete bírói mezéről és eltiltja a játékvezetéstől addig, amíg a Temze partján nem nőnek pálmafák a mediterrán melegben. Sőt, bíróság előtt kell felelnie arról, hogy valójában rasszista-e, mint John Terry-nek. Terry ellen pont annyi bizonyíték volt, mint most van Clattenburg ellen, tehát, ha következetesek, akkor Clattenburg sem ússza meg bírósági tárgyalás nélkül, felelnie kell azért, hogy mit és hogyan mondott Matának és Obi Mikelnek. Valamint nem tudni, hogy ez igaz-e, vagy az egész csak a Chelsea bosszúja, ezt a labdát az FA dobta fel, és a Chelsea csapta le először, ha a vádak nem igazak. De a labda továbbra is fent van a levegőben, és bárki, bárki ellen, bármikor továbbra is lecsaphatja, senki sincs biztonságban.

Na, ettől féltem, hogy a Terry és Ferdinand közötti „vihar egy lavór vízben” ügynek ilyen folyományai lehetnek, és lám, már pedzik is a dolgot, de ezt az FA egyes-egyedül saját magának köszönheti. Ezekkel kapcsolatban előzményként ajánlom a „Terry, Ferdinand, rasszizmus, FA” című posztomat, elérhető itt a http://interistapancho.blog.nepsport.hu linken, valamint a "Gondolatok a sportról" című facebook oldalamon is, ez akkor készült, amikor ezt az esetet még nem is sejthette senki.

Egyébiránt ez a hétvége az európai labdarúgásban sem kedvezett a bíróknak. Még ugyancsak Angliában az Everton – Liverpool meccsen Andre Marrinar csak sárgával torolta meg Luis Suárez szándékos, alattomos durvaságát, beletaposott Sylvain Distin achillesébe. Aztán ezt kompenzálva (?) a 94. percben nem adta meg Suárez teljesen szabályos gólját. Olaszországban a Juventus körül folyik ugyanolyan összeesküvés-elmélet, mint a Manchester Unitednél Angliában. Igaz a Juvét már bunda, bírók lefizetése, befolyásolása miatt kétszer kizárták az első osztályból, így ezek a sejtések talán alaposabbak, mint a Ferguson elleni vádak. Tény, hogy a hétvégén a Catania egy olyan gólját annulálták a bírók, nevezetesen Andrea Gervasoni, ami olyan durván nem volt les, hogy nem is tudom, hogy lehetett elnézni, ha egyáltalán el lett nézve, először meg is adták, aztán az Juve cserejátékosok, Simone Pepe és Emanuele Giaccherini letámadták a partjelzőt, erre az beintette a lest. A Juventus gólja előtt Nicklas Bendtner egyértelmű lesen állt, az ő lövését még védte a kapus, de a kipattanót már Arturo Vidal belőtte. Ezt a lest ugyanaz a partjelző nem intette be. Ez azért több, mint elgondolkodtató, áll is miatta a bál Itáliában. Ez már kezd arra hajazni, mielőtt legutóbb kizárták a Juvét és egy évre mehetett a Serie B-be, abban az elcsalt évben emlékszem egy meccsre, az istennek nem tudott gólt lőni a Juve. Patrick Vieira még ott játszott és a 89. percben úgy ugrott fejest a tizenegyes pontra, hogy másfél méterre senki nem állt mellette, persze tizenegyes és 1 - 0-ra győztek.

Az interneten már fut ez a kép, hála a PhotoShop által nyújtott szolgáltatásoknak

Érezhető általában, hogy a bírók a kétes helyzetekben mindig a nagy csapatoknak kedveznek. A nagy csapatoknál vannak olyan magas pozíciójú és hatalmú emberek, akik az egész pályafutásukat befolyásolhatják. Ők pedig egyrészt szeretnek és szeretnének bíráskodni, másrészt nem szívesen mondanának le arról a szép summáról sem, amit a meccsek levezetésért kapnak. Arról, hogy a Bajnokok Ligájában mennyi a játékvezető díjazása, nem tudom, nem találtam róla semmi hivatalosat a neten. De az európai topligákban, Angliában: 1.170 € (331.157.- Ft.), Spanyolországban: 6.000 € (1.698.240.- Ft.), Németországban: 3.600 € (1.018.944.- Ft.), Olaszországban: 3.400 € (962.336.- Ft.) egy első osztályú bajnoki levezetéséért járó tiszteletdíj. Zárójelben feltüntettem forintban, a mai 283,04.- Ft-os középárfolyamot figyelembe véve. Ehhez képest nálunk az NB I-ben a vezetőbíró 80.000.- Ft-ot kap. Ez ugye azért nevetséges. Pénzt a mi bíróink csak akkor keresnek, ha külföldön vezetnek. Pedig a spanyolok, a legjobban fizetettek, botrányosan rosszak, az olaszok jók, vagy rosszak, nem tudom, hogy annak függvényében-e, ha csalnak, vagy, ha nem csalnak. Érdekes, hogy az angoloknál a legszerényebb a díjazás. Ha átlagot vonunk, akkor elmondhatjuk, hogy a mi első osztályú bíróink, igen Kassai Viktor is, ha hazajön és levezet egy NB I-es meccset, akkor kerekítve a tizenharmad! részéért csinálják, mint európai kollégáik. Lehet, hogy időnként szidjuk őket, de ne szidjuk, ezek az emberek megszállottak, és semmivel sem rosszabbak, mint a kintiek, sőt szerintem jobbak, a spanyoloknál például az egész NB I-es bírói keret sokkal jobb.

Tehát az előzőekben csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy nem véletlen, hogy „egészen véletlenül” a nagy csapatok ellen a kis csapatok terhére „tévednek” a bírók. Ha a nagy csapat nagy hatalmú elöljárója elégedett a bíróval, akkor a következő kanyarban is vezet ennyi pénzért, sőt az európai ligákban, gyanítom, ennek többszöröséért, ha nem elégedett, könnyen kigolyózhatják. Olyan ez, mint az élet, széllel szemben nem célszerű pisálni. A Manchester United-re visszatérve, Sir Alex szava ezerszer többet ér, mint Roman Abramovich-é, bármennyi pénze is van, Angliában Abramovich mindig csak egy bunkó orosz, egy "very wealthy foreigner" marad, akivel az előkelő és sznob angoloknak nem túl trendi akár baráti kapcsolatban is lenni, őt soha nem fogja sem az UEFA, sem a FIFA beengedni azon futballhatalmasságok közé, akiknek szavuk van bármilyen ügy eldöntésében. Ennek megfelelően Clattenburg is úgy fújt, ahogy a saját érdeke diktálta. Kíváncsi vagyok, hogy hasonló helyzetben, ahogy Torrest kiállította, ugyanígy kiállította volna-e például van Persie-t is, biztos vagyok benne, hogy nem.

Kíváncsian várom, hogy ezzel a Clattenburg esettel mit kezd az FA. Gondolom, törik is a fejüket, ugyanis Mark Clattenburg egy nemzetközileg elismert FIFA-bíró. Nem könnyű a helyzet, igazából nincs jó megoldás, csak rossz, de ezt a helyzetet saját maguknak teremtették, megérdemlik, egyáltalán nem sajnálom őket, most az a kérdés, hogy melyik rossz megoldást fogják választani, olyat-e, amivel még marad némi respektjük, vagy olyat, amivel teljesen nevetségessé teszik magukat.

Vegyünk egy nagy levegőt és állapítsuk meg, hogy a sport sem igazságos, ahogy az élet sem, mindig az erősebb kutya csinál kiskutyát. A szurkolóknak pedig nem érdemes egymással veszekedni, vitatkozni, verekedni, anyázni, a fociban is minden a pénzről szól és mindig az győz, akinek ebből a legtöbb van és ennek kapcsán kellő hatalmat is tudott magának kiépíteni az országos, illetve a nemzetközi labdarúgásban, vagy legalábbis majdnem mindig az győz. És én úgy szeretem a majdnem mindigeket...