Egy nappal vagyunk a magyar labdarúgó válogatott újabb – ki tudja hányadik – sorsdöntő mérkőzése előtt. Utálom ezt a szót, viszont ez sokkal jobban sorsdöntő, mint eddig bármikor volt. Ugyanis, ha kikapunk, akkor már most elbúcsúzhatunk gyakorlatilag a brazíliai világbajnokságtól, valamint össznépi átok fog hullani a csapatra az egész magyar futballtársadalomtól. Ettől függetlenül a válogatott csapatunk messze nem a lehető legjobb összeállításában játszik. És nem sérülések miatt, hanem emberi problémák miatt. Milyen is a magyar? Személyes bosszújánál és büszkeségénél nincs fontosabb, inkább a mártírhalál. Találunk erre elég példát a magyar történelemben. Ha józan ésszel is meg lennénk áldva, talán minden szinten előbb tartanánk, de nem ezzel szeretnék ebben az írásomban foglalkozni, hiszen ezt az előzőekben alaposan kitárgyaltuk.

Igyekszem kielemezni, hogy az adott keretből hogy lehetne a legjobb válogatottat és a legjobb teljesítményt kihozni. Igyekszem Egervári fejével gondolkodni, megpróbálom kitalálni a kezdőjét. Azt azért nagy pénzben le merném fogadni, hogy jó pár helyen különbözni fog az enyém a mesterétől.

Az észt labdarúgó válogatott

Beszéljünk egy kicsit az észtekről. Két meccs után nulla pont, 2-0-ás zakó a románoktól otthon, majd 3-0-ás zakó a törököktől idegenben. Nemrégen pedig még az EB-ért játszottak pótselejtezőt. Ez a meccs az észteknek is sorsdöntő, egy harmadik vereség boríthat mindent náluk, így fel lehetünk készülve rá, hogy az életüket fogják adni a pályán. A románok elleni otthoni meccset nem láttam, de a törökök elleni idegenbelit igen. Nagyon jó benyomást tettek az észtek egészen addig, amíg nem történt észt oldalról egy elég véleményes kiállítás. Ez megpecsételte az észtek sorsát, innentől sansztalanok voltak az egyébként is lényegesen jobb játékerőt képviselő, klasszisokkal felálló törökökkel szemben. Nézzük meg az észt válogatott legjobbjait, hogy ellenfélként kire kell különösen figyelnünk.

Andres Oper az észt labdarúgás ikonja. 34 éves, 127 válogatott mérkőzés van mögötte, jelenleg a ciprusi Nea Salamis Famagusta csatára.

Ragnar Klavan, a 26 éves balhátvéd az FC Augsburg balhátvédje. A 82-szeres válogatott játékos a Bundesligában játszik jelenleg, de ezt megelőzően három évet játszott Hollandiában az AZ Alkmaar színeiben is.

Henrik Ojamaa, a 21 éves csatár korábban kevés sikerrel volt már a Derby County és az Alemannia Aachen labdarúgója is. Jelenleg a Motherwell játékosa, már 7 gólnál tart a skótoknál az idén, nem árt rá odafigyelni.

Sander Puri, a 24 éves, 45-szörös válogatott támadó középpályás 2011-ben 12 mérkőzésen szerepelt nálunk a Lombard Pápa színeiben, túl nagy benyomást nem tett rám, de emlékszem, hogy volt ott. Jelenleg a finn Kuopion Palloseura futballistája, korábban megfordult a görög Larissa és a lengyel Korona Kielce csapataiban is.

Tarmo Kink, a 27 éves csatár régi ismerősünk. 2009-2010-ben 40 mérkőzést játszott a Győri ETO színeiben, ezalatt 15 gólt szerzett. Régebben volt a Szpartak Moszkva játékosa is, majd a győri időszak után a Championship-be igazolt a Middlesbrough-ba. Most Ukrajnában játszik a Karpati Lviv színeiben. 42 válogatottsága alatt 3 gólt szerzett nemzeti színekben.

Jarmo Ahjupera számunkra a legismertebb észt labdarúgó. A 28 éves 196 cm magas csatár idegenlégiósként csak hazánkban szerepelt. A Győri ETO játékosa jelenleg is, már 2009-től. Közben 2011-ben kölcsönadták Újpestre, ahol 14 mérkőzésen 8 gólt szerzett. Nem stabil kezdő az ETO-ban, Pintér Attila leginkább csereként számít rá, kérte volna az Újpest ismét, de nem adták. Rá mindenképpen oda kell figyelnünk.

A magyar labdarúgó válogatott

Látszólag azért a mi válogatottunk nagyobb nevekből áll, de ez nem jelenti azt, hogy már a miénk is a meccs. Nem túl jó, hogy az észtek az első két meccsüket elveszítették, pedig az EB selejtezősorozatban történetük legjobb eredményét érték el a pótselejtezővel. Nyilván csalódás számukra ez után, hogy két vereséggel kezdték a VB selejtezőket. Kapóra jövünk mi, egy győzelemmel ellenünk maradhatnak még pariban, tudják, hogy három zakó után elszállnak. Mi meg valljuk be böcsülettel, akkora nagy respektünk nincs a nemzetközi labdarúgásban, hogy ne legyen ellenünk esélyes egy EB pótselejtezős válogatott, ráadásul hazai pályán. A még létező tisztelet a csapatunk iránt a hollandok elleni 1-4, és a kilátástalan játékunk után még tovább kopott. Ez akár a mi malmunkra is hajthatja a vizet. Minden bizonnyal két bizonyítani vágyó görcsös csapat fog összecsapni Tallinn-ban péntek este. Aki a görcsöt hamarabb ledobja magáról, az nyerhet. A döntetlen senkinek sem jó, legfeljebb a törököknek és a románoknak.

Hogy állhatunk fel? Ez jó kérdés. Ebből a keretből én a következő csapatot küldeném a pályára. Bogdán – Takács, Juhász, Korcsmár, Kádár – Varga, Pintér – Koltai, Gera, Dzsudzsák – Szalai.

Egervári azt nyilatkozta, hogy még két helyen morfondírozik. De melyik kettőn? Első blikkre azt gondolom, hogy, ha már Vanczák Vilit behívta, akkor játszatni is fogja, csak azt nem tudom, hogy a jobb, vagy a bal oldalon. Szerintem így kezd Egervári: Bogdán – Varga, Lipták, Juhász, Vanczák – Pintér, Korcsmár – Koman, Gera, Dzsudzsák – Németh. Ha Szabiccsal kezd elől, mert azt sejtem, hogy nem Szalaival, Ádám fekete listán van nála, akkor a következő lehet, ez egy kissé jobban fest, mint az előző: Bogdán – Vanczák, Juhász, Korcsmár, Kádár – Varga, Pintér – Gera, Hajnal, Dzsudzsák – Szabics. Breaking news: miután egy új hír szerint Varga a jobbhátvéd és Koman sérülése miatt még a padra sem ül le, így ezt a tizenegyet valószínűsítem: Bogdán - Varga, Juhász, Korcsmár, Vanczák -  Pintér, Elek - Gera, Hajnal, Dzsudzsák - Szabics.

Így meg tudja Egervári ünnepeltetni Hajnal Tamással az 50-ik válogatott mérkőzését, csak remélni tudom, hogy 49 gyenge játék után talán jó teljesítményt nyújthat a Stuttgart légiósa. Ha Koman játszott volna, akkor szerintem Németh lett volna az ék, hiszen ők csukott szemmel is megértik egymást, így viszont Szabicsot valószínűsítem. Őszintén remélem, hogy Lipták nem játszik, az ő jelenlegi formájával tálcán nyújtunk néhány ajándék gólhelyzetet az észteknek. A Juhász, Korcsmár belső védő kettős már bizonyított, hogy tudnak egymás mellett remekül játszani, lásd a svédek elleni meccset. Nagy öröm, hogy Pintér Ádám egészséges, nagyon kell a védekező munkája a középpályára. Én játszatnám a remek formában lévő Koltait, Gera játszhat kedvenc helyén, az ék mögött, Dzsudzsák helye nem vitás. Nálam Szalai az ék, egyértelműen.

Liran Liany a mérkőzés játékvezetője

Beszéljünk néhány szót a mérkőzés játékvezetőjéről. Nem örülök neki, sőt. Ő vezette Nyíregyházán a Loki BATE Borisov elleni BL selejtező visszavágóját. Az akkori írásomban így vélekedtem róla: „Az egész csapat síkideg volt, érezték, hogy nem megy, pattanásig feszült volt mindenki. Ebben nagy részt vállalt az izraeli bíró, jegyezzük meg a nevét: Liran Liany, ne találkozzunk vele még egyszer. Arcátlanul csalt, de okosan. Úgy, hogy senki ne mondhasson neki semmit ezzel kapcsolatban. Amíg nem dőlt el a továbbjutás, addig minden kétes, sőt jó pár nem kétes helyzetet a BATE részére fújt be. A védelmünket megtizedelte azzal, hogy tucat szabálytalanságokért, plusz még annak is, aki csúnyán nézett rá, azonnal sárga lapot adott. Csak Coulibaly-t vagy ötször rúgták fel olyan helyen, ahonnan kecsegtető helyzetből rúghattunk volna szabadrúgást, egyet sem fújt be. A másik oldalon viszont a ha ráleheltek a védőink egy kékre máris fújt, sőt ha valakinek nem tetszett, már villant is a sárga.” „Sajnos látszott, hogy mi itt gólt nem fogunk rúgni, ha meg véletlenül igen, drága Liany játékvezető barátunk úgyis gondoskodik róla, hogy sok babér nekünk ne teremjen ezen a kedd estén. Még biztos, ami biztos Nikolovot kiállította második sárgával, azért szórta meg a csapatot, hogy valaki úgyis beleszalad a késbe, vagy már úgysem mer szabálytalankodni. Ezt követően megkaptuk a második gólt, ami nagyon peches volt, egy lepattanó labda becsúszott. Innen Lyani spori felfogása teljesen megváltozott. Megmutatta, hogy tud ő pártatlanul bíráskodni, az ítéletei is ültek, sőt még a BATE-nak egy nyilvánvaló tizenegyest sem adott meg. Természetesen akkor, amikor a feladatát már teljesítette, amikor már minden eldőlt.” Tehát egy ilyen bíró fog fújni Tallinn-ban. Már ez sem egy jó hír. Ő vezette a Hannover-Levante EL csoportmeccset Hannoverben. Pocsékul. Akkor a Hannoverből a 4. percben kiállított. Igaz a végére Husztiék, javarészt Szabi remeklése folytán fordítottak. Kérdés, hogy a mi válogatottunk hogy fog tudni felülkerekedni a várható bírói nyomáson. Ezek után egyáltalán nem vagyok meggyőződve arról, hogy Liany sporttárs tisztességesen fog bíráskodni.

Ilyet szeretnék látni holnap este - minél többet

Mindezektől függetlenül nagyon remélem, hogy ezeken sikerül a csapatunknak felülkerekedni, vissza tudjuk szerezni azt a respektet, amit kínkeserves munkával elértünk, ehhez viszont győzni kell. Ez egy nagy lökést adhat a törökök ellen, ugyanis az a gyanúm, ha kikapunk Tallinn-ban, akkor a törököktől is néhány nap múlva, az pedig mindennek a végét jelentené. A brazíliai világbajnokságnak, valamint minden bizonnyal Egervárinak és a szakmai stábjának is. Mert akkor lépni kell, váltani kell, és építhetünk új csapatot a 2016-os EB-re való kijutáshoz. Oly sokszor hallottam már ezt, most nem szeretném. Nem szeretnék újabb ehhez hasonló déja vu érzést a futballválogatottal kapcsolatban.

Péntek este sok minden kiderül. Kiderül, hogy egy ilyen zakó után mennyi vér van a magyar fiúk pucájában. Ha van elég, akkor, ha már a hollandok ellen is nemzeti virágokkal példálóztam, mi énekelhetjük, hogy: „Kiskertemben három cserép muskátli” és nem az észtek dalolják, hogy: „Kék a búzavirág, kék az egész világ, mikor a szemedbe nézek”.

Remélem sikerült kedvet csinálnom a péntek este Tallinn-ban a Le Coq Arénában  20:30 órakor kezdődő mérkőzéshez. Üljünk le együtt a képernyők elé és szorítsunk a mi fiainknak, érezzék, hogy itthonról mennyien vagyunk velük!

HAJRÁ MAGYAROK !!!