Kézen fogva a Váci utcán?

Torghelle kiállítása

Az elmúlt fordulóban több bírói ítélet is borzolta a szurkolók és a csapatok idegeit. Puhl Sándor a Sport TV Harmadik félidő című műsorában most is elmondta a véleményét a látottakról. Puhl elemzései az utóbbi időben merőben megváltoztak.

Vágner Lászlónak a viszonya sohasem volt jó a világ négyszer legjobb bírójának választott Puhl Sándorral. Az 1998-as VB-re Vágner Lászlót jelölték játékvezetőnek, mikor Puhl Sándor a világ legjobbja volt, igaz a hivatalos verzió szerint Puhl egy Manchester United – Feyenoord BL meccsen „nem eléggé” torolt meg egy szabálytalanságot, ezért fél évre szabadságra küldték, így állítólag nem jelölhették a francia VB-re, de ez eléggé homályos és sehol nincs megerősítve. Vágnernek sikerült olyan botrányosan rosszul bíráskodnia, hogy utána évekig el is voltunk felejtve a nemzetközi labdarúgás eseményein játékvezető szinten is. Nem kaptunk meghívást. Amit Puhl Sándor felépített, Vágner két VB csoportmeccs alatt a sárba döngölt. Ezt követően 2000-ben, Kovács Attila elnöksége idején rövid ideig Vágner László volt az MLSZ Játékvezetői Bizottság elnöke, biztosan Kovács Attila így értékelte a „remek” VB produkciót két évvel később. Ezt követően, Dr. Bozóky Imre MLSZ elnöksége alatt Puhl az MLSZ és ezzel együtt egykori partjelzője alelnöke lett, hozzá tartozott természetesen a JB. Ez alatt az idő alatt különböző sport- és kormánykitüntetéseket kapott. 2006-ig az MLSZ JB-t vezette, a FIFA JB tagja. Ment is ez szépen, de Dr. Bozóky lemondott, helyére Kisteleki Istvánt választották meg, aki azonnal kirúgta Puhlt és a helyére Vágnert nevezte ki.

Lassan összejárnak Puhlék és Vágnerék ugye? Kapcsolatuk olyan, valamint úgy él és virágzik, mint a megbonthatatlan magyar – román barátság. Vágner alezredes elvtárs 5 évig vezette az MLSZ JB-t és kapta a kritikákat folyamatosan Puhl Sándortól, aki a Sport TV szakkommentátoraként megmondta a bírókról a frankót, a tévénézők tanulhattak, hogy a bírók döntéseiben mi játszik szerepet, valamennyi hibájuk pellengérre lett állítva, még közvetlenül a meccs után, majd a Harmadik félidőben. 2011-ben átszervezték az MLSZ JB-t. Berzi Sándor lett az elnök, két alelnök lett, Puhl Sándor és Vágner László. Ahogy az illetékesek jól tudták, Vágner sok sót nem eszik meg alelnökként. Egyrészt nyilván sértődött a lefokozás miatt, a másik az, hogy még Puhlt is el kellene viselnie. Na, ezt nem, lemondott. Így maradt Puhl a bírók élén, nyilván Berzy sok vizet nem zavar, olyan ő, mint a szép emlékű Illetékes Elvtárs, Berzi az MLSZ fregoli embere, minden volt már ő az MLSZ-ben és egyik posztot sem csinálta sem jobban, sem rosszabbul a másiknál, valamint egyikhez sem értett jobban a másiknál. Így nyilván Puhl a magyar bírók első számú főnöke. Itt értünk el némi szófolyam után oda, ahonnan indítottam, hogy Puhl Sándor bírói kritikái merőben megváltoztak. Ez valamelyest érthető, hiszen már nem Vágnerét, hanem a saját bíróit kell értékelni akkor is, ha a bírók személye szinte változatlan. Sőt, most már a remek bírói döntések közül a legokosabb és legügyesebb ugrifülest Pu(h)lpitusra is állítja. Éles a kontraszt, Vágner alatt a bírók hülyék voltak, most viszont varázsütésre megváltoztak és jobbnál is jobb ítéleteket is hoznak. A baj csupán az, hogy a hűséges TV nézők Cavinton nélkül is emlékeznek arra, hogy Puhl Sándor mit mondott régebben.

A helyzet az, hogy a bírók semmivel sem jobbak és nem rosszabbak, mint Vágner idejében voltak, csak Puhl Sándor áll másképp a dolgokhoz. Vágner idejében keményen kritizálta a játékvezetést, következetesen elmondta az elkövetett hibákat, valamint azt is, hogyan kellett volna ítélni. Most következetesen védi a bíróit, ahol csak lehet, védi a mundér becsületét és úgy magyarázza be az ítéletek jogosságát, mintha az lett volna a helyes döntés. Minden csak hozzáállás kérdése, mindent meg lehet magyarázni, csak előre el kell dönteni, hogy megvédeni akarja őket, vagy fikázni.

Az NB I legutóbbi fordulójából volt jó pár olyan döntés, ami Puhl Sándor szerint helyes volt, sokak szerint, engem is beleértve, ha ez számít valamit (nem számít), helytelen.

Az első időrendben is a Haladás – MTK meccsen az első gól előtt 11-es. Zombori Sándor is azt mondta, hogy ez vicc. A következő történt. Egy használhatatlan labda csorgott le az alapvonal felé a 16-oson belül. Szépen kigurulna, de Nagy Dániel (Haladás) úgy döntött, megpróbálja befutni. Hídvégi Sándor (MTK) sokkal előnyösebb helyzetben levédte a labdát. Nagy Dániel nekifutott Hídvéginek, akiről lepattant, mint zománc a biliről. Solymosi Péter általános megdöbbenésre 11-est ítélt, Hídvéginek sárgát adott, a Sport TV teljes stábja Puhlt kivéve nem ítélt volna 11-est. Nem is kellett volna, mert nem volt az, valóban vicc volt, ahogy Zombori Sándor minősítette. Puhl úgy védte a helyzetet, hogy azt kell nézni, hogy ezért a mezőnyben szabadrúgást kell-e ítélni. Szerinte igen, persze, mert akkor 11-es, de ennél nagyobb ütközésekért sem adnak szabadrúgást, ez ugyanis nem egy kosárlabda nevezetű sport. Nem tudom, hogy Hídvéginek ebben a helyzetben mit kellett volna csinálnia, laza kézlendítéssel és meghajlással beengedni a labdához Nagyot? Ez egy szabályos ütközés volt véleményem szerint, ahol a bíró rossz döntése miatt a gyengébb kutya csinált kiskutyát. Ha ezért Solymosi nem ad 11-est, a műsorba sem került volna be.

Diósgyőrben Szabó János (Paks) úgy szabadított fel, hogy a labda a lendülő karjára pattant. Bognár Tamás nem fújta be a 11-est. Puhl régebbi oktatásai révén megtanultuk, hogy akkor 11-es az eset, ha a kéz keresi a labdát és nem a labda a kezet. Nos, nehéz lenne azt mondani, hogy egy lendülő kar passzív lenne, így nyilvánvaló, hogy, ha a kéz aktív, az keresi a labdát, kvázi 11-es. Puhl szerint nem, bár biztos vagyok benne, hogy ha 11-est ítél Bognár, akkor automatikusan életbe lépett volna az első verzió, megmagyarázta volna, hogy miért ítélt helyesen a bíró.

A legjobb a Videoton – Győr meccs volt. Van egy olyan érzésem, hogy a Videoton játékosai közül némelyik azt hiszi, hogy nekik mindent szabad. A tudatalattijukban benne van, hogy mellettük áll Magyarország miniszterelnöke és az MLSZ elnöke is, akik a díszpáholyban szotyolázva szurkolnak a piros-kékeknek. 1-0-ás győri vezetésnél a Videoton mindent megtett az egyenlítésért. Torghelle Sándor is eljátszotta újra a nagy halált, akárcsak a Honvéd ellen, igaz ott sikeresebben. Itt Fábián Mihály – helyesen – nem ítélt 11-est. A legvégén Torghelle dühében keményen lekönyökölte Linas Pilbaitis-t. Ezért sárga lapot kapott, majd elkezdte sértegetni Fábián játékvezetőt. A kiszivárgott jelentés alapján azt mondta Fábiánnak először, hogy: „Menjél már te a hülyeségeiddel, baszd meg!”. Erre a bíró felmutatta neki a piros lapot. Ezt követően az ország Sanyija nem ment le még percekig a pályáról. Megkérdezte még Fábiánt, hogy: „És most mit csinálsz, hazamész, és kivered magadnak?” Ezt követően Torghelle elhagyta a játékteret, majd a negyedik játékvezetőnek, Farkas Ádámnak is odaszólt: „Menjetek a Váci utcán kézen fogva!”

Most leszek nagyon kíváncsi, hogy az MLSZ Fegyelmi Bizottsága, várhatóan holnap (kedden) milyen döntést hoz. El meri-e rendesen tiltani a Videoton játékosát is? Emlékeztetőül, néhány héttel ezelőtt éppen Torghelle kapott egy olyan 11-est a Honvéd ellen az utolsó percben, hogy a földön fekvő mozdulatlan, kifeszített kezű Kemenes Szabolcs mellett elpöckölte a labdát, majd beakasztotta a lábát a fekvő kapusba. 11-es, piros lap Kemenesnek. Azért kapott négymeccses eltiltást, mert káromkodva, szitkozódva vonult le a játéktérről. Jelzem, nem inzultálta a bírókat, nem szólt be nekik, csak nagyon dühös volt és káromkodott. Akkor még nem tudta, hogy a vészkapus, Ivan Lovric kivédi Nikolic büntetőjét. Ha ez négy meccs az MLSZ FB szerint, akkor Torghelle Sándor vétsége mennyi? Ha az négy, akkor ez majdnem siralomház, akasztófa.

Nem tudok még szó nélkül elmenni Paulo Sousa nyilatkozatán. A következőt nyilatkozta a Sport TV-nek: „Ennek az országnak a labdarúgása ilyen bírókkal nehezen fog fejlődni. A jelek szerint a bírók és az ellenőrök együtt készítik el a jelentéseket, más magyarázatot a jelenségekre nem nagyon tudok. A fegyelmi bizottság együttműködik velük, a vezetésben meg ott van a Győr elnöke. Így ilyen dolgok történhetnek, mint ami ma történt velünk. Volt, hogy a győriek az utolsó pillanatban kértek bírócserét a meccsünk előtt, és meg is kapták. Nem tudni, ki kinek a főnöke, ki ellenőriz kit. Ma is fel akartuk pörgetni a ritmust, de a bíró akkor engedte el a faultokat, amikor csak akarta, aztán még mosolygott is ki a kispad felé. Így azért nehéz. Amíg én itt dolgozom, ez ellen harcolni fogok, mert nem az igaz futball az, amit támogatnak.” Nyilván nem értek mindenben egyet a folyton hisztériázó Sousa-val, de ha egy egész pici igazságtartalma van annak, amiket az ellenőrökről és a bírókról mondott, akkor bizony Puhl Sándornak igazából ezzel kellene foglalkozni, de nagyon.

Azt azért még megnézném, ahogy Fábián Mihály és Farkas Ádám rózsaszín öltönyben végigvonul kézen fogva a Váci utcán, ahol a szembe jövő Torghelle Sándor hangos „Csókolom a kezüket!” felkiáltással üdvözli őket.