Kikaptunk a hollandoktól ismét. A baj nem igazán az, hogy elment ez a mérkőzés, hanem az, hogy hogyan. Már az Andorra elleni meccsen látható volt, hogy mennyire rossz a védelmünk. Ez a mai estén hatványozottan igaz volt. Azt se felejtsük el, hogy bármit is mond bárki, ez a holland válogatott nem a világbajnoki ezüstérmes társulat, hanem egy nagyon fiatal, épülő válogatott, amely a törököktől kis híján kikapott odahaza néhány nappal ezelőtt, csak jókora szerencse mentette meg őket a blamázstól, akkor is, ha végül mégis ők nyertek 2 – 0 - ra.

Az viszont nyilvánvaló, hogy összeállítási hibák is közrejátszottak a mai vereségünkben. Kielemeztük, hogy a magyar válogatott Achilles-sarka a bal oldali védekezés. Én igazából nem tudom, hogy kinek az eszement ötlete volt Elek Ákost balhátvédben játszatni. Elek Ákos egy remek védekező középpályás, egy szűrő, de, hogy a kissé lassú és darabos játékost állítsa a szövetségi kapitány balhátvéd pozícióba a kisebb termetű, villámgyors, alacsony súlypontú holland támadókkal szemben az több, mint baklövés volt. Nyilván Louis van Gaal és csapata kielemezte, hogy erre érdemes támadni. Ez már a harmadik percben kamatozott. Gond nélkül beadtak egy labdát, amit a bámészkodó belső védők között simán be lehetett fejelni. Körülbelül ez volt igaz a második kapott gólunknál is. Közel-távol egy védő sem volt, a holland játékos úgy csúsztathatott Bogdán kapujába, ezt a fenti képen remekül lehet látni a játékos a 11-es pontnál van ennyire egyedül. A harmadik gólnál Elek gólpasszt adott az ellenfélnek, úgy fejelte középre a labdát, amiért a serdülő kettőben is csere és üvöltözés jár, ezen még a holland ifjú is elcsodálkozott, majd higgadtan belőtte a harmadikat. A negyedik meg adta magát. Az egész védelmünk közelről nézte, ahogy a gyorsan elvégzett szabadrúgás után ajtó-ablak helyzetben bepasszolja az üres kapuba Huntelaar a negyediket. A mi 11-esünk olyan volt, amit elsősorban Gera rutinjának köszönhetünk, kár sírni a másodikért, ami egy kezezés után lett volna. Az is véleményes volt, az első is, örüljünk, hogy egyet kaptunk belőlük.

Nagyon sok hibával játszottunk előre is. Alig jutottunk el az ellenfél kapujához, rengeteg átadási hibánk volt a középpályán is, az előreívelések pedig abszolút reménytelenek voltak. A hollandok támadtak, jöttek előre folyamatosan, mi a középpályán, sokszor azonnal eladtuk a labdát, alig volt nálunk. Csupán az a néhány helyzet maradt meg bennem 3 – 1-nél, amikor Priskin a kapus kezéhez pörgetett kecsegtető helyzetben, valamint az azt követő szögletből a megpattanó Hajnal lövés.  A középpálya körülményes volt, Priskin egyedül vergődött elől, sokszor szabálytalankodott. A csapatban érezhető volt a nagy akarás, de ez kevés. Ma bebizonyosodott, hogy nem sokkal járunk előrébb, mint Koeman-nal, amikor a portugálok ellen itthon 1 – 0-ás portugál vezetésnél úgy bekkeltünk, hogy ne kapjunk ki jobban.

Értékeljük a játékosainkat:

Bogdán Ádám egyik gólért sem hibáztatható, de az egész mérkőzésen egyetlen bravúrja sem volt időnként látszott, hogy bizonytalan.

Vanczák Vilmos tulajdonképpen csak szabálytalanul tudta szerelni a támadókat, simán átjátszották többször.

Lipták Zoltán az egész mérkőzésen bizonytalan volt, egy jó mentése volt viszont, azzal minden bizonnyal góltól mentette meg a csapatot.

Juhász Roland volt a rendkívül gyenge védelem legjobbja, de egyedül nem tudta feltartóztatni a holland rohamokat.

Elek Ákos balhátvéd játéka katasztrófa volt az egyébként is katasztrofális védelmünkben, de alapból nem őt hibáztatom, hanem azt, aki odaállította. Ezzel az erővel Bogdán is lehetett volna középcsatár, úgyis jó magas, és akkor Király véd.

Varga József ma is hozta magát, végig rakkolta az egész meccset, rá panasz nem lehet, amit tud, azt hozta.

Korcsmár Zsolt néhány jó belépéssel vetette magát észre. Meggyőződésem, hogy neki kellett volna belső védőt játszani Lipták helyett, és akkor Elek lett volna a másik szűrő középpályás és Halmosi a balhátvéd.

Gera Zoltán hajtott, megtett mindent, róla kaptunk 11-est, rá nem igazán lehet panasz.

Koman Vladimir nem játszott jól. Majdnem gólpasszt adott az egyik hollandnak, megakadtak rajta a támadások, szinte mindig szerelték, nem nagyon tudta a labdáit megjátszani. Cseréje jogos volt.

Dzsudzsák Balázsra nem lehetett panasz, végighajtotta a meccset, elkeseredetten próbálkozott, de miután szinte semmi segítsége nem volt, így hamvába haltak a próbálkozásai. Magabiztosan értékesítette a 11-est.

Priskin Tamás elveszett egyedül a holland védelemben, egy helyzete volt, de azt elbénázta.

Hajnal Tamás félidőben szállt be Koman Vladimir helyett. A „szokásos” válogatottbeli produkcióját nyújtotta. Gyenge volt, mint mindig címeres mezben. Az ő játéka hatalmas kérdőjel változatlanul.

Gyurcsó Ádám Elek Ákos helyett szállt be, néhány lendületes támadást vezetett jobb oldalon, de az utolsó passzok itt sem sikerültek.

Németh Krisztián ismét eggyel növelte válogatottságainak a számát. Eddigi 9 válogatott mérkőzésén 265 percet játszott. Egy mérkőzés volt csak, amikor végig a pályán volt, Serravalle-ban San Marino ellen. Átlag valamivel több, mint 28 perc játékkal, úgy hogy egyszer 90 perc volt, nem lehet bizonyítani.

Sajnos meg kell állapítanom, hogy a válogatottunk szerethető, de a képességei, valamint a szövetségi kapitány szakmai baklövései következtében, ha valami gyökeres változás nem jön, esélyünk sem lesz kijutni Brazíliába. Sőt megkockáztatom, sem a románok, sem a törökök ellen sem lesz sok sanszunk. Azonnal tárgyalni kell Huszti Szabolccsal a visszatérésről, valamint szívesen látnám a keretben Tőzsér Dánielt is. Össze kell hangolni a védelmet, lehet tanulni Paulo Sousától, aki ezt mesterfokon elérte a Videotonnál. Semmi helye nincs a továbbiakban a puffogásnak, a büszkeségnek, a lehető legjobb válogatott keretet kell behívni, benne Husztival, Tőzsérrel, talán Gruborovics is megérne egy próbát. Ez viszont már nem kérés, hanem elvárás és követelés a futballszerető magyar társadalom nevében a szövetségi kapitány felé. A közönség ma is bebizonyította, hogy vereség esetén is a csapat mellett áll. Most a szövetségi kapitányon a sor, hogy a lehető legjobb keretet és abból a legjobb csapatot állítsa össze. Ha ezt büszkeségből nem tudja megtenni, vélt, vagy valós problémákat nem képes megoldani és kezelni, akkor fel kell állni és átadni annak a helyet, aki erre képes és a válogatott csapat érdekében hajlandó megalázkodni és az arcából visszavenni.

HAJRÁ MAGYAROK!!!!